Oldal 130 [130]
4. EREDMÉNYEK I29
a szakmai fejlődésére és tanulására. Mindehhez három oktatói csoportot alakítot¬
tunk ki: (1) akik fontosabbnak tartják, mint amennyire eredményesnek észlelik
az adott kompetenciaterületet, (2) akik eredményesebbnek látják magukat, mint
amennyire fontosnak érzékelik a kompetenciaterületet és végül (3) akik ugyanúgy
ítélik meg az adott kompetencia fontosságát és eredményességét. Az alábbi ábrán
(I. 6.1. ábra) csak az első két csoport eredményeit mutatjuk meg, mivel az oktatói
kompetenciák fejlesztése szempontjából ezek a leginkább tanulságosak.
6.1. ábra. Az oktatói kompetenciaterületek fontosságának és eredményességének megítélése (N-960)
0 10 20 30 40 50 60
A képzésbe újonnan érkező hallgatók tanulásának segítése
Online tanulási környezetek tervezése, kivitelezése
Tehetséges hallgatók tanulásának, fejlődésének segítése
Képzés/szak fejlesztése, monitorozása
Új oktatási módszerek kipróbálása, megosztása az egyetemen
A hallgatók tanulásának támogatása
A saját tanítási gyakorlat elemzése, vizsgálata, értékelése
Egyetemen kívüli partnerekkel való együttműködés az oktatás...
A tudomány-, szakterület meghatározó és új elemeinek...
A képzésbe újonnan érkező hallgatók egyetemi...
A hallgatók tanulásának, eredményeinek értékelése,,...
Kollégákkal való együttműködés az oktatás során
Kurzusok tervezése, fejlesztése
m fontosabb, mint jellemzőbb (96) jellemzőbb, mint fontosabb (95)
Az oktatók nagyobb része fontosabbnak, mint amennyire magára nézve jellemzőnek
látja a kompetenciákat, ami ugyan nem meglepő, de az oktatók szakmai fejlődése
szempontjából lényeges kiindulópont lehet. Az oktatók több mint 50 százaléka
érezte úgy, hogy ahhoz képest, mennyire lényeges az újonnan érkező hallgatók
tanulásának támogatása; az online tanulási környezetek tervezése, fejlesztése; a
tehetséggondozás vagy a képzés fejlesztése, annyira nem észlelik erősnek kompe¬
tenciáikat ezeken a területeken. A négy elemből három erőteljesen a felsőoktatás új
feladataihoz tartozik: felértékelődött az új hallgatók támogatásának szükségessége,
csakúgy, mint az online tanulás tervezése és a szakok professzionális gondozása.
A tehetséggondozás ezzel összevetve egy hagyományosabb, de az oktatók számára
messze a legfontosabb feladat- és kompetenciakör. Ráadásul ez az a terület, ahol
a legkisebb azon oktatói csoport aránya, aki jobbnak érzékeli a kompetenciáját,
mint amennyire jellemzőnek.