Page 126 [126]
OCR
I. AZ OKTATÓK ELKÉPZELÉSEI AZ OKTATÁSI KOMPETENCIÁIK FONTOSSÁGÁRÓL... I25 pos, 2016), de részben a felsőoktatás területén is (Ferman, 2002; Kálmán, 2016; Kálmán et al, 2020) — azt mutatják, hogy a tanulásközpontú megközelítést vallók nyitottabbak a szakmai fejlődésre (de Vries et al, 2013); valamint hogy a szakmai fejlődés és tanulás módja és intenzitása változik a karrier során (Kálmán, 2016; Kálmán et al, 2020; Rapos, 2016; Richter et al, 2011). A felsőoktatásban a kezdő oktatók inkább az informális, kollegiális tudásmegosztás útjait választották, míg a tapasztaltabbak nyitottabbak voltak a kísérletezésre (Ferman, 2002; Kálmán et al, 2020). A pedagógiai kompetenciáikat általánosságban kevésbé jónak ítélő oktatók egy hazai vizsgálatban inkább a csoportos mentorálásra, informális beszélgetésekre voltak nyitottak, míg a pedagógiai kompetenciáikat inkább jónak ítélők azok, akik szívesen olvasnak pedagógiai szakirodalmat, járnak konferenciákra. Az eredmények alapján az látszódott, hogy azok az oktatók, akik kevésbé jónak észlelik kompetenciáikat inkább az informális utakra nyitottabbak (Kálmán, 2016). Összességében tehát még nincs elég információnk arról, hogy az oktatói kompetenciák fontosságának és eredményességének észlelése és a szakmai fejlődés és tanulás útjai hogyan kapcsolódnak össze. Az látszik, hogy az észleltkompetenciák lényegesek lehetnek a szakmai fejlődés útjainak tervezésében, valamint hogy mind az észlelt kompetenciák, mind a szakmai fejlődés és tanulás útjai differenciáltan alakulnak az oktatói karrier során. Jelen kutatás ezért az oktatói kompetenciák és a tanítási tapasztalatok összefüggését is részletesebben vizsgálja. 2. KUTATÁSI KÉRDÉSEK A hazai felsőoktatás oktatóinak körében végzett feltáró jellegű kutatás hosszú távú célja, hogy a felsőoktatásban is megerősödő oktatásfejlesztés, az oktatók szakmai fejlődésének megalapozott tervezéséhez hozzájáruljon. Ehhez meghatározó kiindulópontot jelent az oktatói kompetenciákról alkotott oktatói elképzelések feltárása. A szakirodalmi elemzésekre, az elemzett oktatói keretrendszerekre építve a következő kutatási kérdésekre keressük a válaszokat: 1. Az oktatók hogyan értelmezik kompetenciáikat, azaz milyen oktatói kompetenciákat tartanak fontosnak, és mennyire érzik eredményesnek magukat e kompetenciaterületeken? 2. Az oktatói nézetekben azonosíthatóak-e különbségek a képzési területek, valamint a tanítási tapasztalatok szerint?
