A szakmai fejlődés, tanulás elképzelése a 14 képzési terület közül kilenc esetben
nem mutat különbségeket, tehát kevésbé függ az oktatók szakmai fejlődéssel kap¬
csolatos elképzelése attól, hogy milyen területen tanítanak. Viszont ahol azono¬
sítható képzési területenként eltérés, ott a különbségek jellemzően három típusba
sorolhatóak: (1) mindkét oktatói tanulással kapcsolatos nézetrendszer fontosabb,
(2) mindkettő kevésbé fontos és (3) csak az egyik nézettípus válik fontossá az
adott oktatók körében. A szakmai fejlődéssel kapcsolatos nézetek (1) erősebbek
a gazdaságtudomány, a pedagógusképzés és a sporttudomány oktatói körében.
A hallgatók tanulásának támogatására fókuszáló nézet a gazdaságtudomány (H(2)
= 7,54, p < 0,05) és a sporttudomäny (H(2) = 13,86, p < 0,01) oktatéi körében is
akkor a legmagasabb, ha a saját képzési területen túl máshol is tanítanak, a peda¬
gógusképzők (H(2) = 16,56, p c 0,01) esetében ez kevésbé releváns. Az oktatói
szerep megerősítésére, elismerésére vonatkozó elképzelések a pedagógusképzés
(H(2) = 7,89, p < 0,05) és a sporttudomany (H(2) = 14,56, p c 0,01) oktatóinál
akkor a legfontosabbak, ha saját képzési területükön kívül máshol is tanítanak,
míg a gazdaságtudomány oktatóinál (H(2) - 740, p c 0,05) akkor, ha csak a saját
területükön oktatnak. Mindkét szakmai fejlődéssel kapcsolatos nézettel szemben
(2) a természettudomány oktatói a legelutasítóbbak a többi oktatóhoz képest: a
hallgatók tanulásának támogatására fókuszáló nézet akkor a legkevésbé fontos,
haa természettudomany mellett még mast is tanitanak (H(2) = 22,17, p < 0,01),
az oktatói szerep megerősítésére, elismerésére fókuszáló pedig — akár csak termé¬
szettudomänyt, akär mäst is tanitanak — alacsony marad (H(2) = 11,75, p < 0,01).
Az orvos- és egészségtudományi terület oktatói azok (3), akiknél csak az oktatói