Page 106 [106]
OCR
4. EREDMÉNYEK 105 A tanulási eredmények egyes komponenseinek általános és speciális (konkrétan meghatározott) típusai (5.1. táblázat) alapján az oktatók a tudás komponens kapcsán viszonylag nagy arányban általános szinten gondolkodnak, általában tartják fontosnak a (szakmai) ismeretek, a tudás megszerzését. A képességek és az attitűdök esetében a helyzet éppen fordított, itt nagyon is meghatározónak tartják, hogy konkretizálják, milyen képességeket és attitűdöket szeretnének fejleszteni, ezért ez utóbbiakat tekintjük át részletesebben. Az oktatók a képességek kapcsán 11 fejlesztendő területet említettek, melyek közül a leggyakoribbak kognitív jellegűek. Nagymértékben vezet a kritikai gondolkodás fejlesztése (n — 195), amiben az önállóság, reflektivitás, logikus érvelés is helyet kap, és ami egyúttal kapcsolódhat is a felsőoktatás hagyományos értelmiségi, gondolkodó embereket nevelő eszményéhez is. Az oktatók körében fontos kognitív képesség továbbá a megértés, a lényeglátás (n — 90) és a problémamegoldó képesség elősegítése (n — 30). Megjelennek nem kognitív képességek is, de ritkán: a kommunikációs (n — 19) és együttműködési képesség (n — 9), a kreativitás (n - 17), továbbá olyan képességek, amelyek a tanuláshoz, kutatáshoz (n — 8), az információgyűjtéshez (n — 10) és a rendszerzéséhez (n — 17) szükségesek. Az attitűdök és magatartásmódok fejlesztésénél lehetett érzékelni, hogy az oktatói válaszok igen sokfélék, összesen 19 féle kategóriát állítottunk fel. Ezek közül az oktatók a következőket tartották a fontosabbaknak: a kérdező, problémaérzékeny, nyitott szemléletet (n — 38), a szakmai elköteleződést, lelkesedést (n — 26), a pozitív, érdeklődő attitűd kialakítását a tanulás, tudás iránt (n — 18), az alapvető pozitív értékrend, viselkedésmód elsajátítását (n — 18), az igényes hozzáállás kialakítását (n — 15), az érzelmi odafordulást, empatikus, toleráns viselkedést (n — 11), valamint az etikus, tisztességes magatartás, hozzáállás (n — 10) elősegítését. Tanítási megközelítésmódok A faktoranalízis során négy tanítási megközelítés alakult ki: (1) munkaerőpiaci igényekre is figyelő, sokféle tevékenységre épülő gyakorlatorientált, (2) a hallgatók előzetes tudására, interakciójára, reflexiójára épülő, (3) a kritikai gondolkodás, az elmélet és gyakorlat összekapcsolására épülő és (4) az információk minőségi közvetítésére és értékelésére épülő információ- és értékelésközpontú (5.2. táblázat). A faktoranalízis (5.2. táblázat) során négy, értékeléssel kapcsolatos állítást kellett kivennünk, mivel azok két faktoron ültek és/vagy alacsony faktorsúllyal és kommunalitässal rendelkeztek. A faktorstruktüra igy az eredeti ällitäsok 40,32%át magyarázza, és elfogadhatóak a Cronbach-a értékek, kivéve az alacsonyabb negyedik faktort, aminek oka az is lehet, hogy ez általános elfogadottságnak örvend az oktatók körében.
