Seite 106 [106]
4. EREDMÉNYEK 105
A tanulási eredmények egyes komponenseinek általános és speciális (konkrétan
meghatározott) típusai (5.1. táblázat) alapján az oktatók a tudás komponens
kapcsán viszonylag nagy arányban általános szinten gondolkodnak, általában
tartják fontosnak a (szakmai) ismeretek, a tudás megszerzését. A képességek és az
attitűdök esetében a helyzet éppen fordított, itt nagyon is meghatározónak tartják,
hogy konkretizálják, milyen képességeket és attitűdöket szeretnének fejleszteni,
ezért ez utóbbiakat tekintjük át részletesebben.
Az oktatók a képességek kapcsán 11 fejlesztendő területet említettek, melyek
közül a leggyakoribbak kognitív jellegűek. Nagymértékben vezet a kritikai gon¬
dolkodás fejlesztése (n — 195), amiben az önállóság, reflektivitás, logikus érvelés
is helyet kap, és ami egyúttal kapcsolódhat is a felsőoktatás hagyományos értel¬
miségi, gondolkodó embereket nevelő eszményéhez is. Az oktatók körében fontos
kognitív képesség továbbá a megértés, a lényeglátás (n — 90) és a problémamegoldó
képesség elősegítése (n — 30). Megjelennek nem kognitív képességek is, de ritkán:
a kommunikációs (n — 19) és együttműködési képesség (n — 9), a kreativitás (n
- 17), továbbá olyan képességek, amelyek a tanuláshoz, kutatáshoz (n — 8), az
információgyűjtéshez (n — 10) és a rendszerzéséhez (n — 17) szükségesek.
Az attitűdök és magatartásmódok fejlesztésénél lehetett érzékelni, hogy az
oktatói válaszok igen sokfélék, összesen 19 féle kategóriát állítottunk fel. Ezek
közül az oktatók a következőket tartották a fontosabbaknak: a kérdező, problé¬
maérzékeny, nyitott szemléletet (n — 38), a szakmai elköteleződést, lelkesedést
(n — 26), a pozitív, érdeklődő attitűd kialakítását a tanulás, tudás iránt (n — 18),
az alapvető pozitív értékrend, viselkedésmód elsajátítását (n — 18), az igényes
hozzáállás kialakítását (n — 15), az érzelmi odafordulást, empatikus, toleráns
viselkedést (n — 11), valamint az etikus, tisztességes magatartás, hozzáállás (n —
10) elősegítését.
Tanítási megközelítésmódok
A faktoranalízis során négy tanítási megközelítés alakult ki: (1) munkaerőpiaci
igényekre is figyelő, sokféle tevékenységre épülő gyakorlatorientált, (2) a hallgatók
előzetes tudására, interakciójára, reflexiójára épülő, (3) a kritikai gondolkodás, az
elmélet és gyakorlat összekapcsolására épülő és (4) az információk minőségi köz¬
vetítésére és értékelésére épülő információ- és értékelésközpontú (5.2. táblázat).
A faktoranalízis (5.2. táblázat) során négy, értékeléssel kapcsolatos állítást
kellett kivennünk, mivel azok két faktoron ültek és/vagy alacsony faktorsúllyal és
kommunalitässal rendelkeztek. A faktorstruktüra igy az eredeti ällitäsok 40,32%¬
át magyarázza, és elfogadhatóak a Cronbach-a értékek, kivéve az alacsonyabb
negyedik faktort, aminek oka az is lehet, hogy ez általános elfogadottságnak
örvend az oktatók körében.