Page 104 [104]
3. A KUTATÁS MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI 103
ban találhatóak), ami a szakmai fejlődés fő tevékenységeire épít (1. a szakirodalmi
részben), és már használtuk a finn és a magyar oktatók körében végzett kutatás
során (Kálmán et al, 2020). A zárt kérdéseken a leíró statisztikai eljárásokon túl
feltáró faktorelemzéseket végeztem, amelyek alapján a tanítási megközelítések, a
saját szakmai tanulás elképzeléseinek és tapasztalatainak típusait azonosítottuk
a hazai mintán. A faktoranalízis alapján kialakított skálák mentén a képzési
területek és a tanítási tapasztalatok szerinti különbségek elemzését végeztem el.
A kialakitott skäläk eseteben a Kolmogorov-Smirnov- (a z-ertekek 2,15-6,10
közöttiek) szignifikáns (p c 0,001) volt, ezért a Kruskal-— Wallis-próbát használtam.
4. EREDMÉNYEK
Az eredmények kapcsán először bemutatjuk az oktatók tanításról alkotott nézeteit
az oktatói küldetések és a tanítási megközelítésmódok alapján, majd a szakmai
fejlődésről alkotott nézetek típusait mutatjuk be, végül pedig az oktatók szakmai
fejlődésének, tanulási tevékenységeinek változataira térünk ki. Majd mindezen
vizsgált tényezők kapcsán leírjuk, hogy ezek az elemek mennyiben változnak a
képzési területek szerint, valamint a tanítási tapasztalatok fényében.
4.1. Az oktatók elképzelései a tanításról
Az oktatók tanításról alkotott elképzeléseit egyrészt az oktatói küldetés nyílt
kérdésének kódolására, másrészt a tanulási megközelítéseket feltáró zárt kérdésre
alapoztuk.
A tanítással kapcsolatos elképzelések az oktatói küldetések alapján
Az oktatói küldetésekre adott szabadon megfogalmazott válaszokban jelentősek
voltak a tanulási eredményeken alapuló és tanulásközpontú megközelítésre épülő
elképzelések, azaz hogy miben akarják fejleszteni hallgatóikat, milyen tanulási
eredmények elérésére vállalkoznak. A nyitott kérdésekre az oktatôk 64,5%-a väla¬
szolt (n — 728) valamilyen tanulási eredmény komponenssel, ami azt jelenti, hogy
az oktatók nagy arányban gondolkodnak oktatói küldetésük kapcsán a hallgatók
tanulási eredményeiben. A tanulási eredmények komponensei közül a legerősebb
a képességek komponense, utána a tudás, majd az attitűd (5.1. ábra, 5.1. táblázat).