OCR Output

94 IV. SZAKMAI FEJLŐDÉS MINT AZ OKTATÓI IDENTITÁS ALAKULÁSA

az ehhez kötődő kollektív ágencia megélése. Jellemző a közös célokon, irányokon
való gondolkodás, közös oktatásfejlesztési döntések meghozatala — amiben már
a tapasztalt oktatói csoport is jellemzően kezdeményezően és felelősségteljesen
vesz részt, A tapasztalt oktatók vezetői gyakorlattal pedig már tudatosabban,
tervezettebben gondolkodnak a kollégák tanulásának támogatási módján is.
Ezen túl a vezetői gyakorlattal rendelkező tapasztalt oktatók esetében jelent meg
még egy jellegzetes tanulási mód, ami egyértelműen az oktatástervező, -fejlesztő,
-szervező szerepekhez kötődik, mégpedig a tanonckodás modellje (vö. Collins,
20069: az adott képzésfelelősi, tanulmányi felelősi szerepkör átvételekor kb. egy
tanéven át a régi és az új felelős együtt dolgozik. A szakmai fejlődés és tanulás
ezen területével kapcsolatban további kutatásokra lenne szükség, főként azt lenne
fontos látni, hogy mik azok a tanulást támogató elemek, amelyek az adott szakmai
önértelmezés alakulását komplexen képesek támogatni.

Kvalitatív kutatásunkkal arra vállalkoztunk, hogy egy kisebb hazai mintán az
oktatók oktatói önértelmezéseit és ezek alakulását, fejlődését, valamint az ehhez
kapcsolódó tanulási utakat azonositsuk. Célunk volt, hogy azonositsunk az ok¬
tatók szakmai fejlődése és támogatása kapcsán releváns sajátosságokat és további
vizsgálatokat is igénylő kérdéseket. Az eredmények alapján az oktatói identitás
újrakonstruálásában lényegi szerepet töltöttek be a következők: a hallgatóköz¬
pontú gyakorlatok, a tudatosan választott pedagógiai megközelítések, az oktatás
rendszerszintű értelmezése, a fejlesztői feladatok és szerepek; ugyanakkor további
kutatások szükségesek a szakmai fejlődés egyes időszakainak megbízhatóbb jel¬
lemzéséhez. Az oktatói önértelmezések és a hozzájuk kapcsolódó tanulási utak
összefüggései esetében pedig az eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy a
tanulást támogató struktúrák gyakran nem a lényegi oktatói identitásalakulási
folyamatokat, szakmai fejlődést érintik, hanem inkább csak felszínesen, a min¬
dennapi gyakorlatok szintjét. Mindez pedig segíthet az oktatók támogatásával
kapcsolatos fejlesztési irányok újragondolásában is.