Seite 89 [89]
88 IV. SZAKMAI FEJLŐDÉS MINT AZ OKTATÓI IDENTITÁS ALAKULÁSA
értékelem a hallgatókat, meg mit csinálok, abban azért az elmúlt időszakban voltak
kísérletezések, meg voltak mindenféle változtatások, amik mögött valabol ez a filozófia
[fejleszté értékelés]” (KB). Vagy éppen problémák felismeréséből táplálkozik a
pedagógiai megoldásokat kereső kísérletezés: , ez a felület, hogy meg lebet találni az
oktatót akármikor, aztán majd válaszol, ez egy kicsit nehézkes talán. [...] mindeneset¬
re végső soron ezek a változások vezettek oda, hogy elkezdtem kipróbálni ilyen-olyan
megoldásokat: kis online tesztet, ami egyből kirajzolja, ki mit válaszolt névtelenül, [.. .]
feedbacket érdemes adni. Tehát azt mondanám, bogy talán professzionálisabban állok
bozzá a dolgokboz" (OB).
A saját intézményen túli tanulási tapasztalatok, vagy a fejlesztésekben, gyakor¬
latokban való részvétel kifejezetten erősen és közvetlenül hat az oktatók pedagógiai
megközelítésére, az oktatói önértelmezésben lényegessé váló tudatosságra, szem¬
léletmódra: , alapvetően megváltoztatta azt, abogyan a felsőoktatásról gondolkodom.
Tebát olyan szintű tudatosságot láttam ott [a fejlesztésben együttműködő külföldi
partnernél]. Hogy mondjak egy példát, ami szerintem nekem a legerősebb olyan példa
volt, ami befolyásolta a gondolkodásomat ebben, abogy átépítették az épületet [...] a
közösségi épületfejlesztés" (PB). Az egyetemen kívüli szakmai munka meghatározó
tanulási tapasztalatát mutatja a következő idézet: , azt a szakmát, amit aztán elméleti
szintre emelve lehet tanítani, azt én ott [az adott szakmában] tanultam meg [...] én
azért dolgozom ott, hogy jobban tudjak tanítani" (JB). A jellegzetesen saját intéz¬
ménybe zárt tanulási tapasztalatok mellett kulcstényezővé válik az intézményen
túli oktatási, fejlesztési, gyakorlati részvétel és az ezáltal történő tanulás. , A steril
egyetembeli élet -ből (JB) való kilépés meghatározóvá válik a tudatos és markáns
oktatói elképzelésekre épülő oktatói identitás alakulásában.
Az oktatás komplexitásában hívő oktató képe általában akkor jelenik meg, ha
az oktatói feladatok már kellően differenciáltak, nemcsak tantermi környezethez
kötődnek; továbbá számos, a kurzusok tartásán túli feladat és szerep is megjelenik.
Emiatt a tanulási tapasztalatok az új feladatokhoz, fejlesztésekhez kötődnek,
s erős bennük az oktatói ágencia, ebben az időszakban az oktatók már inkább
kezdeményezőnek, az oktatótársak támogatóinak látják magukat. Jellemzően az
általuk kezdeményezett vagy rájuk rótt munkában is előtérbe állítják a kollektív
oktatásfejlesztést, az együttműködést a kollégákkal. , Állandóan tematikákban
kellett gondolkodni. Tehát abban, hogy akkor most mit is tanítsunk, és hogyan csináljuk.
[...] és ezek mindig komoly változtatást jelentettek. [...] nagyon intenzív és tudatos
fejlesztés volt, hogy egyre több esetjogot tanítunk" (JB). A tanulás erős mozgatórugója
a felelősség megtapasztalása is: ,ezek a kvázi vezetői feladatok nagyon sok tapasztalati
lehetőséget adtak az életemben. [...] Komolyabban vettem, mert úgy éreztem, hogy más
emberek ottani tevékenységéért is én vagyok a felelős, s akkor jobban kell azt értenem,
bogy mi történik" (PB).