vannak maguk a kezdő oktatók, ugyanakkor ezzel együtt jár a korábbi szervezett
támogatás szinte teljes eltűnése.
A hallgatóközpontú tanítási gyakorlat kialakítása során alapvetően építenek
a saját tanításuk elemzésére, a hallgatóik aktivitásának, elégedettségének, vissza¬
jelzéseinek elemzésére. , Tehát amit addig is tudtam, hogy a biteket, a nézeteket nem
lehet [a tanításból] kizárni, azt ott nagyon erősen megtapasztaltam, és ott átfordult
az a fejemben, hogy igazából az én batásomnak minek kéne lennie." (PA). „megeri,
mert látom al[z extra konzultáció] hatását, hogy a gyakorlaton, meg a konzultáción is
sokkal aktívabbak, meg segít nekik a vizsgán, úgyhogy egyelőre még próbálok rá időt
szakítani" (OA). Jellemző, hogy az új gyakorlatokkal bátrabban kísérleteznek új
tantervi vagy plusz kurzusok esetében (JA, OA), új oktatási-fejlesztési feladatok
esetében, pl. hallgatói mentorprogram kialakításakor (JA), tananyagfejlesztés
kapcsán (KA). Ezeknél az új oktatási, fejlesztési feladatoknál viszont egyáltalán
nem jelenik meg az a fokozatos bevonódás, támogatás, mint a lelkes kezdő időszak
oktatóvá válásában.
Ahogyan a tapasztalt oktatók utólag úgy értelmezték, hogy kezdőként leginkább
a nem tudatosan átgondolt oktatás jellemezte őket, úgy a tanulásuknál is gyakran
megjelenik a tanulás esetlegessége, nem tervezett, átgondolatlan volta: , az oktatás¬
nak valamiféle érési folyamata az biztos, hogy zajlott, csak ez nem egy nagyon tudatosan
irányított, megélt történet volt" (KB). , Eligazítás nem volt, hogy bogy is kéne, mit is
kéne [...] amit az ember elles, vagy amit az egyetemen másutt tanul [...] aztán vagy
működik, vagy nem! (OB) Jellemző a saját tapasztalatok gyűjtése, a próba-szerencse
tanulás, a kollégákkal való beszélgetés, óravázlat készítés, majd kipróbálás, a kezdő
oktató felé közvetített magas elvárások észlelése, más oktatókkal való együttmű¬
ködés, az oktatói minták követése: ,jó pár dolog, amit tanítok, azt nyilván diákként
is megéltem, tehát hogy nekem tanították" (KB), vagy akár pedagógiai képzésen való
részvétel is. Ugyanúgy megjelenik a négy szakterület közül háromnál a kezdő
oktatókat támogató formalizált struktúra, fokozatos bevonódás is: a tapasztalt
oktatók értelmezéseikben mégis e tanulási formák mozaikosságát, nem tudatosan
szervezett voltát emelik ki.
A tudatos oktatóvá váláshoz kötődően a tanulási folyamatban erős: (a) az
átgondolt, célorientált vagy problémamegoldó kísérletezés elsősorban egyéni
szinten; valamint (b) a külföldi példákból, együttműködésekből, konferenciákból
vagy az egyetemen kívüli szakmai gyakorlatból történő tanulás. Bár a kezdő ok¬
tatók is szívesen kísérletezgettek a hallgatóközpontú tanítás kapcsán, a tapasztalt
oktatók esetében nagy szerepe van a tudatosságnak, annak, hogy a kísérletezés
határozott pedagógiai célok, koncepció mentén formálódik: , az, hogy én hogyan