Page 73 [73]
OCR
72 IV. SZAKMAI FEJLŐDÉS MINT AZ OKTATÓI IDENTITÁS ALAKULÁSA (2013) szakirodalmi elemzésükben a szakmai ágenciát úgy definiálták, hogy amikor egyes szakemberek vagy szakmai közösségek befolyásolnak, választanak, állást foglalnak oly módon, hogy az munkájukra és szakmai identitásukra hatással van. A szakmai ágencia tehát az adott struktúra keretei, valamint az egyéni és kollektív intenciók egymásra hatásában jön létre. Fejezetünk meghatározó kiindulópontja tehát az oktatói önértelmezések folyamatos újrakonstruálásának azonosítása az oktatói karrier egészében, különös figyelmet fordítva az újonnan megjelenő oktatói feladatok és az oktatói alidentitás differenciálódásának hatásaira. A fejezetben az oktatói (tanári) identitáskonstruálást egy alidentitásként értelmezzük, aminek további, akár más szerepekhez kötődő alidentitásai is lehetnek (pl. fejlesztő). A szövegben ugyanakkor a bonyolultság elkerülése érdekében leggyakrabban az oktatói identitás kifejezést használjuk. 2. KUTATÁSOK AZ OKTATÓI IDENTITÁSKONSTRUÁLÁSRÓL, SZAKMAI FEJLŐDÉSRŐL ÉS TANULÁSRÓL Az utóbbi időben egyre nagyobb érdeklődés övezi nemzetközi szinten az oktatók oktatói/tanári identitásának alakulását, differenciált értelmezését, szakmai fejlődésük jellegzetességeit és az ezeket támogató és hátráltató elemeket. Az e témákkal kapcsolatos új eredményeket foglaljuk össze ebben a részben. 2017-ben van Lankveld és kollégái tematikus szakirodalmi szintézisükben már 59, főként kvalitatív jellegű kutatást dolgoztak fel a témában. Bár az oktatói identitásfejlődés nem problémamentes folyamat, szintézisükben találtak olyan tényezőket, amelyek elősegítik, erősítik a folyamatot, mint például a tanítás intézményi elismertsége, a kompetenciaérzet, az oktatói összetartozás érzése, az oktatói fejlődés lehetősége a karrierben vagy a tanítás iránti elköteleződés. A kutatások többsége főként azzal foglalkozik, hogy az oktatói identitáskonstruálás különböző mintázatait, sajátosságait mutassa meg. E kutatási terület fókuszai: (1) az oktatói/ szakmai fejlődés értelmezése; (2) a kezdő oktatók identitáskonstruálása; valamint egyre erősödik (3) az oktatói identitáskonstruálásnak az egész oktatói életútban való vizsgálata, és a speciális szerepekhez kötődő elemzése. Az alábbiakban e terület eredményeit összegezzük röviden. Az oktatók szakmai fejlődésének különböző értelmezésével Ákerlind (2003, 2007, 2011) foglalkozott fenomenográfiai" vizsgálataiban, és három jellegzetes utat azonosított: (1) a tanári komfortra, (2) a tanítási gyakorlatra, valamint (3) a hallgatói tanulásra fókuszáló szakmai fejlődési irányt. A tanári komfortra fókuszáló út a legkevésbé összetett tapasztalat, melynek során a szakmai fejlődés azt B A fenomenográfa jelentését I. a glosszáriumban.
