OCR
IV. SZAKMAI FEJLŐDÉS MINT AZ OKTATÓI IDENTITÁS ALAKULÁSA A kötetben szereplő empirikus kutatások sorát nyitja meg ez a fejezet, ami azzal foglalkozik, hogy az oktatók hogyan gondolkodnak arról, mit jelent tanárnak/ oktatónak" lenni, hogyan tanulható és hogyan tanulják ezt a szakmai szerepet vagy a tanítást magát, egyáltalán hogyan gondolkodnak az oktatói fejlődésükről, tanulásukról. Az oktatók szakmai fejlődéséről és tanulásáról kevés hazai kutatási eredmény született (Kálmán, 2016; Kovács 8 Kereszty, 2016), ráadásul ezek is olyan kérdőíves vizsgálatokból származnak, amelyek talán kevésbé komplexen tudják megragadni az egyéni oktatói gondolkodásmódot. E fejezetben szereplő kvalitatív kutatás"? éppen ezért az oktatói identitásalkotást és önértelmezést állítja a szakmai fejlődés és tanulás középpontjába, kutatási módszerként pedig oktatói élettörténet-interjúk narratív elemzésére vállalkozik. A hazai vizsgálatban négy különböző szakterületről érkező, összesen tizenkét, a tanítás iránt elkötelezett oktató vett részt. Eredményeinkkel olyan tanulási utakat és lehetőségeket is bemutatunk, amelyek hozzájárulhatnak az oktatásfejlesztés és az oktatók szakmai fejlődésének, tanulásának ösztönzéséhez a hazai felsőoktatásban. I. ELMÉLETI KERETEK AZ OKTATÓK SZAKMAI FEJLŐDÉSÉHEZ 1.1. A szakmai fejlődés értelmezése A szakmai fejlődés fogalma elsősorban a pedagógus professzió, professzionalizálódás és az oktatás eredményessége kapcsán jelent meg, s hozott mostanra számos kutatási eredményt (pl. Sachs, 2007; Cordingley, 2015; Rapos, 2016; továbbá az H Az oktató fogalmát itt szűkebb értelemben használjuk, ami egy speciális szerepkörre, a tanári munkához kapcsolódó szerepre vonatkozik (I. bővebben a glosszäriumban). 12 A fejezet kisebb módosításokkal egy korábbi tanulmányra épül. Az eredeti változat megjelent: Kálmán O. (2019): Az oktatók szakmai fejlődése: az oktatói identitás alakulása és a tanulás módjai. Neveléstudomány, 7 (1) 74-97.