Oldal 70 [70]
IV. SZAKMAI FEJLŐDÉS MINT
AZ OKTATÓI IDENTITÁS ALAKULÁSA
A kötetben szereplő empirikus kutatások sorát nyitja meg ez a fejezet, ami azzal
foglalkozik, hogy az oktatók hogyan gondolkodnak arról, mit jelent tanárnak/
oktatónak" lenni, hogyan tanulható és hogyan tanulják ezt a szakmai szerepet
vagy a tanítást magát, egyáltalán hogyan gondolkodnak az oktatói fejlődésükről,
tanulásukról. Az oktatók szakmai fejlődéséről és tanulásáról kevés hazai kutatási
eredmény született (Kálmán, 2016; Kovács 8 Kereszty, 2016), ráadásul ezek is
olyan kérdőíves vizsgálatokból származnak, amelyek talán kevésbé komplexen
tudják megragadni az egyéni oktatói gondolkodásmódot. E fejezetben szereplő
kvalitatív kutatás"? éppen ezért az oktatói identitásalkotást és önértelmezést állítja
a szakmai fejlődés és tanulás középpontjába, kutatási módszerként pedig oktatói
élettörténet-interjúk narratív elemzésére vállalkozik. A hazai vizsgálatban négy
különböző szakterületről érkező, összesen tizenkét, a tanítás iránt elkötelezett
oktató vett részt. Eredményeinkkel olyan tanulási utakat és lehetőségeket is be¬
mutatunk, amelyek hozzájárulhatnak az oktatásfejlesztés és az oktatók szakmai
fejlődésének, tanulásának ösztönzéséhez a hazai felsőoktatásban.
I. ELMÉLETI KERETEK AZ OKTATÓK SZAKMAI FEJLŐDÉSÉHEZ
1.1. A szakmai fejlődés értelmezése
A szakmai fejlődés fogalma elsősorban a pedagógus professzió, professzionalizá¬
lódás és az oktatás eredményessége kapcsán jelent meg, s hozott mostanra számos
kutatási eredményt (pl. Sachs, 2007; Cordingley, 2015; Rapos, 2016; továbbá az
H Az oktató fogalmát itt szűkebb értelemben használjuk, ami egy speciális szerepkörre, a
tanári munkához kapcsolódó szerepre vonatkozik (I. bővebben a glosszäriumban).
12 A fejezet kisebb módosításokkal egy korábbi tanulmányra épül. Az eredeti változat
megjelent: Kálmán O. (2019): Az oktatók szakmai fejlődése: az oktatói identitás alakulása
és a tanulás módjai. Neveléstudomány, 7 (1) 74-97.