Oldal 67 [67]
66 III. KUTATÁSI KERET ÉS MÓDSZEREK AZ OKTATÓK SZAKMAI FEJLŐDÉSÉNEK..
és tanulás formáinak választásában. A vizsgálatban felhasználtuk a kvantitatív
feltáró vizsgálat leíró statisztikai és feltáró faktoranalíziseinek eredményeit, melyek
alapján egy többváltozós regresszióanalízist végeztünk. A regresszióanalízisban a
szakmai fejlődés és tanulás nézetei, az észlelt és fontosnak tartott kompetenciák
képezték a befolyásoló személyes tényezőket, míg kimenetként a szakmai fejlődés
és tanulás négy típusát jelöltük meg. A kutatás részletes bemutatását a nyolcadik
fejezet tartalmazza.
3.5. A fejlesztés alapú kutatás
A kutatási keretrendszer negyedik szála, a fejlesztés alapú kutatás az oktatók,
oktatóközösségek szakmai fejlődését, tanulását és ennek támogatását a gyakorlat
természetes kontextusában vizsgálta. A 2017-19 közti időszakban egy felsőoktatási
intézmény két karán az oktatók szakmai fejlődését, tanulását támogató progra¬
mok fejlesztését végeztük". Az oktatók a puha alkalmazott tudományterületek
(Becher, 1994) képviselői voltak. A programok a kari vezetés felkérésére jöttek
létre, és mindkét karon két, iteratív jellegű változatban, összesen tehát négy va¬
riációban kerültek megvalósításra. A fejlesztés alapú kutatás ezeket a fejlesztési
variációkat, a minél eredményesebb tanulást támogató környezetek kialakítására
törekvő változatok fejlődését követte végig a fejlesztéssel párhuzamosan. Az okta¬
tók szakmai fejlődését, tanulását szolgáló fejlesztések eredményeit, folyamatait a
trianguláció elvét (Patton, 2002) figyelembe véve a fejlesztések támogatói, a vezetői
és az oktatói perspektívából is elemeztük. Törekedtünk a kutatás-módszertani
sokféleség megteremtésére is: interjúkat, kérdőíveket készítettünk, megbeszélések
jegyzeteit, írásbeli reflexiókat, feljegyzéseket, oktatók által készített produktu¬
mokat/dokumentumokat is használtunk az adatgyűjtés során. A fejlesztés alapú
kutatás módszertani sajátosságainak részletesebb bemutatását a kilencedik fejezet
tartalmazza.
A fejlesztés alapú kutatás iránya kevésbé elterjedt a hazai felsőoktatás-kutatá¬
sokban, ezért talán különösen izgalmasak azok a kutatásmódszertanhoz és imp¬
lementáláshoz kötődő dilemmák, problémák, amelyekkel találkoztunk. Az egyik
nagy nehézsége és tanulsága a kutatásnak az volt, hogy (1) azokat az oktatókat,
akiket az oktatásfejlesztési programokba sem olyan könnyű bevonni, talán még
nehezebb megszólítani az értékelés esetében. Így például az oktatói perspektíva
feltárása fragmentált maradt, kérdőíves visszajelzéseket nehéz volt lebonyolítani.
1 A programok fejlesztését egy támogató csapat végezte. Tagjai: Horváth László, Kálmán
Orsolya, Kopp Erika, Lénárd Sándor, Lukács István, Rapos Nóra, Salát Magdolna, Szivák
Judit.