Seite 66 [66]
3. A KUTATÁSI KERETRENDSZER EGYES SZAKASZAINAK MÖDSZEREI... 65
vagy ennél kevesebb ideje tanítókra, valamint a 4—9 éves tanítási tapasztalattal
rendelkezőkre, de az első kategória csekély elemszáma miatt inkább az összevonás
mellett döntöttem. A képzési és tanulási tapasztalatok mentén kialakult almin¬
tákra épülnek majd a 6. és 7. fejezet elemzései.
A kérdőíves vizsgálat során a módszerből adódó természetes kihívásokon túl
(pl. a mintában az oktatás iránt nyitott oktatók felülreprezentáltsága, az önkitöltés
hátrányai, pozitív irányú torzítások), észleltünk néhány további dilemmát, kér¬
dést. Talán a legfőbb (1) a fogalomértelmezéshez kapcsolódó bizonytalanságok.
A vizsgálat tapasztalatai azt mutatják, hogy a legnagyobb értelmezési eltérések a
tanulás támogatása, facilitálása és a reflektálás fogalma körül alakultak ki. Ezeken
a területeken további kvalitatív jellegű vizsgálatokra van szükség az értelmezési irá¬
nyok mélyítéséhez. Egy további dilemmaként merült fel (2) a zárt és nyílt kérdések
arányainak megtalálása a kérdőívben. A tervezés során a kiegyensúlyozottságra
törekedtünk, minden fő zárt kérdéscsoporthoz tartozott egy nyitott kérdéspár
a megbízhatóság növelésének érdekében. Az adatfelvétel tapasztalatai alapján
viszont az utolsó blokkban már nagyon alacsonnyá vált a nyitott kérdésekre adott
válaszok aránya. Mivel (3) az oktatói nézetek, megközelítések feltárására hazai
eszköz korábban nem állt rendelkezésre, fontos lépés az adott eszköz kipróbálása,
benne a nemzetközileg ismert kérdőívrész adaptäläsäval, illetve üj kérdések kialaki¬
tásával. Ugyanakkor a tanítási megközelítések és a szakmai fejlődéssel kapcsolatos
nézetek kérdéseinek esetében a validáláshoz további vizsgálatok szükségesek még.
További fontos tapasztalat volt, hogy (4) 2018-ban azon oktatók, akik kitöltötték
a kérdőívet, kifejezetten vágytak arra, hogy az oktatás kapcsán elmondhassák
véleményüket, ugyanakkor ez a fajta lendület valószínűleg megtorpant az elmúlt
időszak távolléti oktatással kapcsolatos kérdőíves vizsgálatainak dömpingje miatt
(vö. Kopp, Feyisa & Saád, 2020).
3.4. A kvantitatív, összefüggést feltáró kutatás
A kutatási keretrendszer ezen szálánál is az online oktatói kérdőíves vizsgálat
adatgyűjtéséből származó adatokra építettünk. A feltáró jellegű elemzések he¬
lyett viszont már arra voltunk kíváncsiak, hogy az oktatók egyes nézetei milyen
módon jelzik előre a szakmai fejlődés és tanulás bizonyos típusait. Elfogadva azt,
hogy az oktatók szakmai fejlődését és tanulását egyaránt befolyásolják személyes
és környezeti tényezők (pl. Rapos et al, 2020; Van Lankveld, Schoonenboom,
Volman, Croiset & Beishuizen, 2017), ebben a kutatäsi szälban kifejezetten a
személyes oktatói nézetekre helyeztük a hangsúlyt elősorban azért, mert a hazai
kontextusban egyelőre kevés rendszerszintű intézményi támogatást érzékeltünk, így
különösen nagy szerepe lehet az oktatók személyes tényezőinek a szakmai fejlődés