Seite 64 [64]
3. A KUTATÁSI KERETRENDSZER EGYES SZAKASZAINAK MÖDSZEREI... 63
3.2. Kvantitatív feltáró kutatás: oktatói nézetek és megközelítések
online kérdőíves vizsgálata
A kvantitatív kutatás arra vállalkozott, hogy feltárja, hogyan gondolkodnak a hazai
oktatók az oktatói kompetenciáikról, tanításról és saját szakmai fejlődésükről,
tanulásukról, valamint vizsgáltuk az oktatók szakmai tanulással és támogatással
kapcsolatos tapasztalatait is. Továbbá a háttéradatok segítségével azonosítottuk a
nézetek és tapasztalatok differenciáltságát a képzési területek és a tanítási tapasz¬
talatok szempontjából. Az adatgyűjtés módszerét egy online kérdőív segítségével
végeztük, melyet az oktatók a 2018. májusi, júniusi időszakban töltöttek ki.
A kérdőív a következő fő területekre tért ki: (1) háttéradatokra, (2) az oktatással
kapcsolatos nézetekre és tevékenységekre, (3) az oktatók és oktatóközösségek szak¬
mai fejlődésére és tanulására, valamint (4) az oktatói tevékenység támogatására.
A kutatás során a részletes elemzésbe viszont csak a következő kérdéscsoportokat
vontuk be: (1) az oktatói kompetenciákkal, (2) a tanítással, (3) a szakmai fejlődéssel
és tanulással kapcsolatos elképzeléseket, (4) a szakmai fejlődés és tanulás tevékeny¬
ségeit, valamint (5) az oktatói közösségekben való tanulás módjait. Továbbá az
oktatói elképzelések és tapasztalatok differenciáltságát vizsgáltuk a háttéradatokra
építve. Az elképzelések és tapasztalatok feldolgozásához leíró statisztikai eljárá¬
sokat alkalmaztunk, az egyes oktatói csoportok közötti különbségek elemzéséhez
pedig a Kruskal-Wallis-pröbät hasznältam. Az egyes elemzett kérdőívkérdések
leírását, elméleti hátterét, valamint az adatfeldolgozás módszereinek részleteit a
hatodik és hetedik fejezet tartalmazza.
Az online kérdőívvel a hazai felsőoktatásban dolgozó oktatókat kívántuk
elérni, a doktoranduszokat nem vontuk be a vizsgálatba. Az oktatók az online
kérdőívet az egyetemi honlapokon található e-mail-címükön keresztül kapták
meg. A megkeresettek közül összesen 1744 fő töltötte ki, ebből oktatói státusz¬
ban 1505-en dolgoztak. Az oktatói minta országos szinten főbb földrajzi terüle¬
tenkent (Kelet-, Közep- &s Nyugat-Magyarorszäg), fenntartö &s képzési terület
szerint reprezentatív. A képzési területek szerinti reprezentatív mintát a karok fő
profilja szerint terveztük meg. Az egyes karokon belül a minél nagyobb kitöltési
arányra törekedtünk, így végül az egyes képzési területeken oktatók körülbelül
10%-a került a mintába. Három olyan terület volt, amelyik felülreprezentált: a
tärsadalom-, a természet- és a bölcsészettudomány. Ezeknél a területeknél vélet¬
lenszerűen csökkentettük a részmintát a reprezentativitás megtartása érdekében
(3.2. táblázat), figyelve arra, hogy a közép-magyarországi állami fenntartású in¬
tézmények se kerüljenek túlsúlyba. A művészeti és a művészetközvetítési képzési
területeket az alacsony elemszám miatt összevontuk. Összesen tehát 1128 oktató
anonim adatait elemeztük.