OCR
2. A KUTATÁSI KERETRENDSZER: KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉSEK ÉS KUTATÁSI KÉRDÉSEK 6I A kutatási keretrendszer kapcsán fontos kiemelni, hogy az egyes szakaszok nem mindig szigorúan egymás után jelentek meg, az adatgyűjtésben voltak átfedések. A fejlesztés alapú kutatás például már megkezdődött akkor, amikor a feltáró kvantitatív adatgyűjtés folyt. Az egyes szakaszok egymásra épülése így egyrészt a feltáró jellegű kutatások és a változási lehetőségekre fókuszáló két irány közt érzékelhető: hiszen az oktatói nézetek szerepét a szakmai fejlődés, tanulás tevékenységeire vonatkozóan a kvantitatív feltáró kutatás eredményeire építettük; valamint a fejlesztés alapú kutatásnál a fejlesztés tervezésekor figyelembe vettük a feltáró kutatások eredményeit, és az értékelésben is használtuk az online kérdőív egyes részeit. Másrészt fontos, hogy a kevert kutatás kvalitatív vizsgálata módszertanilag is hozzájárult a kvantitatív vizsgálat kialakításához. Harmadsorban és talán legerősebben az elemzések szintjén jelenik meg a kutatási szálak összehangolása. Az alábbiakban a négy szakasz fő kutatásmetodológiai sajátosságait mutatjuk be, de a kutatási módszerek bővebb kifejtését az adott fejezetek tartalmazzák. 3. A KUTATÁSI KERETRENDSZER EGYES SZAKASZAINAK MÓDSZEREI, MINTÁI ÉS DILEMMÁI Az alábbiakban a négy kutatási fókuszt, szakaszt mutatjuk be röviden a következő szempontok mentén: kutatási cél és módszer, eszközök, minta és mintaválasztás, valamint az adott szakasz kutatásmódszertani dilemmáinak, kihívásaink reflexiója. 3.1. Kvalitatív feltáró kutatás az oktatók szakmai fejlődéséről mint az oktatói identitáskonstruálás folyamatáról A kvalitatív feltáró kutatás az oktatók szakmai fejlődésének kérdését az oktatói identitáskonstruálás folyamata felől értelmezi, azaz a szakmai fejlődés és tanulás fogalmát a folytonos szakmai önértelmezésre építi. A fő kutatási kérdés, hogy az oktatók hogyan értelmezik oktatói identitásukat, ez hogyan változik a szakmai életútjuk során és milyen tanulási módok kapcsolódnak az egyes időszakokhoz. Az adatgyűjtés módszereként az élettörténeti interjút használtam. A kvalitatív interjúban az oktatói élettörténet elmesélésére, valamint ennek kiegészítéseként egy vizuálisan megjeleníthető időszalag és a kritikus események technikára építettünk. Az utóbbiakat külön nem elemeztük, csak az oktatói élettörténettel összefüggésben, annak értelmezése érdekében használtuk fel a narratív elemzés során. A narratív elemzés elsősorban az oktatói identitáskonstruálás időbeli elemzésére, az élettörténetben végbemenő fordulópontok elemzésére fókuszált. Az élettörténeti interjút továbbá kiegészítettem egy, a szakmai fejlődés és tanítás