Page 59 [59]
58 III. KUTATÁSI KERET ÉS MÓDSZEREK AZ OKTATÓK SZAKMAI FEJLŐDÉSÉNEK..
pedig az intézmények közti diszkusszióra. Ezért továbbra is felmerülnek kétkedő
vélemények, hogy vajon a tanításra és tanulásra vonatkozó tudományosságnak
mennyiben sikerült az oktatás és kutatás világát közelíteni egymáshoz, illetve
hogy megjelenése, erősödése nem gyengíti-e az oktatáskutatás jelentőségét, nem
csökkenti-e az oktatäskutatäs iränti bizalmat. (vö. Canning & Masika, 2020).
Végül a negyedik irány, a fejlesztés alapú kutatások világa az, ami az oktatás¬
fejlesztéseket, innovációkat a természetes környezetükben vizsgálja, azt nézi,
hogy mi működik a gyakorlatban, és ezáltal kíván hozzájárulni a gyakorlat és az
elméleti keretek fejlődéséhez. A fejlesztések elméleti tudásbázisra épülnek, majd
a megvalósítás, elemzés és újratervezés ciklusában alakulnak, és így újabb és újabb
variációkat élhetnek meg (Barab, 2006; Borko et al, 2008). A felsőoktatásban
ez az irány kötődik az intézményi kutatásokhoz (institutional research) is. Ezek
a kutatások egy adott felsőoktatási intézmény bizonyítékokra épülő stratégiai
tervezéséhez és értékeléséhez kötődnek, céljuk, hogy információt szolgáltassanak
az intézményi tervezéshez, döntések előkészítéséhez, illetve adatokat gyűjtsenek
az intézményi működés eredményességéről, hatékonyságáról (Saupe, 1981, 1990
idézi Terenzini, 1993). Az intézményi kutatások tehát nemcsak a felsőoktatásban
keletkezett adatok (pl. hallgatói lemorzsolódás, pályakövetés, kutatási eredmé¬
nyek publikálása) gyűjtéséről szól, hanem a stratégiaalkotás és implementálás
adatokkal alátámasztott értékeléséről is, adott esetben egy új fejlesztés, innováció
értékeléséről is.
Az oktatók szakmai fejlődésével, tanulásával és tanításával foglalkozó, jelen
kötetben megjelenő kutatásaink a fentebbi kutatási műfajokból elsősorban az
értelmező és a fejlesztés alapú kutatásokból táplálkoztak; építettek a neveléstu¬
domány területén is erősödő kevert kutatásmódszertanra (Tashakkori & Ted¬
dlie, 2010); valamint a feltáró, értelmező kutatás mellett a pragmatista irányt is
erősíteni kívánták,
2. A KUTATÁSI KERETRENDSZER: KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉSEK
ÉS KUTATÁSI KÉRDÉSEK
Azon célunk, hogy az oktatók tanítását és szakmai fejlődését, tanulását megért¬
sük, ennek támogatását kutassuk, fejlesszük és ösztönözzük arra sarkalt, hogy a
nemzetközi felsőoktatás-pedagógiai kutatások több megközelítésére is építsünk.
A 2017-2019 közti idöszakban folyó kutatásaimban alapvetően két fő kutatási
megközelítésre támaszkodtunk: (1) az egymást követő, feltáró jellegű kevert
módszerű kutatási megközelítésre, melyben a kvalitatív narratív interjúkat követte
egy nagymintás online kérdőíves vizsgálat; valamint ezt követően (2) egy fejlesztés
alapú kutatást terveztünk. A kutatási keretrendszer felépítésével, többféle meg¬