Page 56 [56]
OCR
III. KUTATÁSI KERET ÉS MÓDSZEREK AZ OKTATÓK SZAKMAI FEJLŐDÉSÉNEK, TANULÁSÁNAK ÉS TANÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ A tanulásközpontú felsőoktatás-pedagógiát bemutató elméleti részek után e fejezet célja, hogy a kötetben szereplő (1) empirikus vizsgálatok mögött meghúzódó kutatási irányokat röviden bemutassa; továbbá, hogy (2) értelmezze azt a kutatási keretrendszert, amiben az empirikus vizsgálatok kialakításra kerültek; végül pedig (3) e keretrendszer egyes elemeinek rövid leírása történik, felhíva a figyelmet azokra a kutatásmetodológiai dilemmákra, kihívásokra, amelyekkel e folyamat során találkoztunk. A dilemmák kihangosításával a felsőoktatásban végzett kutatások gyakorlatának reflexiójához kívánunk hozzájárulni, A kötetben szereplő empirikus kutatások a hazai oktatók szakmai fejlődését, tanulását és tanítását járják körül, melyhez az adatokat a 2017-19 közti időszakban vettem fel? E fejezet inkább a kutatási keretrendszer egyes részei közti szinergiákra helyezi a hangsúlyt, így az egyes kutatási módszerek részletes bemutatása a következő fejezetekben jelenik meg. 1. AZ OKTATÓK SZAKMAI FEJLŐDÉSÉHEZ ES TANULÁSÁHOZ KÖTŐDŐ LEHETSÉGES KUTATÁSI IRÁNYOK Jelen fejezetben nem vállalkozunk arra, hogy a felsőoktatás-pedagógiai kutatások irányait, tematikáját elemezzük, hanem egy olyan modellt kívánunk bemutatni, amely segít értelmezni az oktatók szakmai fejlődésének, tanulásának, tanításának kutatási lehetőségeit. Továbbá hozzájárul ahhoz, hogy a kötet kutatásai mögötti elköteleződéseket explicitté tegyük. Borko és munkatársai elemzésükben kutatási műfajokat azonosítottak, amelyek nem témafüggetlen kutatási stratégiákat, módszereket jelentenek, hanem egy adott tudományterület kutatásait sajátos kérdésfeltevések és kutatásmódszertani megoldások együttese alapján tipizálták (Borko, Whitcomb & Byrnes, 2008). 9 A kutatásokat a Bolya János Kutatási Ösztöndíj támogatásával végeztem 2016 és 2019 közt.
