OCR Output

2. A TANULÁSKÖZPONTÚ FELSŐOKTATÁS-PEDAGÓGIA ÉRTELMEZÉSI KERETE 33

ők kezdeményezhetnek, alakíthatják át a gyakorlatot (pl. hallgatói kurzusok,
extracurriculáris tartalmak kezdeményezése). Ez utóbbinál a szerzők is felhívják
a figyelmet arra, hogy a hallgatói irányítás sok esetben egyfajta ellenállásként
fogalmazható meg a felsőoktatási intézmény aktuális rendjével kapcsolatban.
Klemencic (2017) értelmezési keretében is a hallgatói bevonódás kritikus eleme
az, hogy a felsőoktatási intézmény a hallgatói bevonódás kapcsán csak a hallgatók
tevékenységére, aktivitására épít, és meghallgatja a hallgatókat; vagy a hallgatók
alakító tevékenységére, ágenciájára is, azaz arra, hogy a hallgatók képessé váljanak
arra, hogy beavatkozzanak a tanulási környezetük és tanulási útjuk alakításába.

A hallgatói bevonódás területei is sokfélék lehetnek, és a különböző modellek
arra hívják fel a figyelmet, hogy ezeknél a területeknél érdemes a szinergiákat is
figyelembe venni, tehát nem elkülönülten kezelni például a tanulás-tanításba és
az egyetemi közösségek világába való bekapcsolódást (Ashwin & McVitty, 2015),
vagy akár a kutatásba és az oktatäsba valö bevonödäst (Healey, Flint & Harrington,
2014, 2016). Healey és kollégái (2014, 2016) négy egymáshoz kapcsolódó területet
azonosított, a felsőoktatás alapvető funkcióihoz, azaz a tanuláshoz-fejlesztéshez
és kutatáshoz-vizsgálódáshoz kötődően (1.3. ábra), melyeken a hallgatók külön¬
böző szintű bevonódását meg lehet teremteni, egészen a partnerségig, ahol ők is
a változás kezdeményezői lehetnek.

1.3. ábra. A ballgatói partnerség teriiletei (Healey, Flint & Harrington, 2014, 25.)

A tanulás, tanítás, értékelés területén például elsősorban az aktív, tapasztalati
tanulásra való építéssel, a társértékeléssel, valamint a társtanítással, tutorálással
lehet elérni a partnerséget, ahol egy felsőbbéves vesz részt egy alsóbbéves taní¬
tásában. A hallgatók bevonása a szakterületi/ tudományos kutatásokba hosszú
múltra nyúlik vissza az egyetemi világban. A kérdés itt inkább az, hogy mennyire
csak kiválasztott hallgatói csoportok számára teszik elérhetővé a kutatásokba
való bekapcsolódást, vagy mennyire képes a felsőoktatási intézmény integrálni