Oldal 27 [27]
26 I TANULÁSKÖZPONTÚ PEDAGÓGIA A FELSŐOKTATÁSBAN
tosságának erősítése; (2) a kiváló oktatók támogatása; (3) hallgatói bevonódás;
(4) a változás, a tanítás támogatását középpontba állító szervezet; (5) intézményi
politikák összehangolása a minőségi tanítás érdekében; (6) az innovációk hang¬
súlyozása a változás érdekében; (7) a hatások értékelése. Az önértékelési eszköz
esetében jól látszik, hogy a minőségi tanításról szóló közös gondolkodást kiemel¬
kedőnek tartják a fejlesztések szempontjából, csakúgy, mint a többszintű beavat¬
kozásokat, amelyek nemcsak az oktatókra hárítják a minőségi tanítás kívánalmait.
A ballgatóközpontú tanulás és tanítás feltérképezése és elemzése: használható
tudás az inkluzívabb és eredményesebb felsőoktatás támogatásáért című NESET
jelentés a hallgatóközpontúságot az inkluzív felsőoktatáshoz? köti, és egy olyan
hallgatóközpontú ökoszisztémára tesz javaslatot, ahol az egyes kritériumok össz¬
hangja tudja biztosítani az eredményes és inkluzív oktatást. Értelmezésükben a
hallgatóközpontúság elsősorban a hallgatók részvételéhez kötődik, ahhoz, hogy
befolyásolni, alakítani tudják tanulásukat, és egyúttal felelősséget is tudjanak
vállalni tanulási útjukért és környezetükért. Ebben a felfogásban tehát hang¬
súlyos, hogy a hallgatók nemcsak aktívan, hanem alakítóan (students agency)
tudnak részt venni a tanulási tapasztalataikban (Klemenéié, Pupinis & Kirdulyté,
2020). A hallgatóközpontú ökoszisztéma tíz, egymással összefüggő kritériumát
határozzák meg a szakirodalmi elemzések alapján: (1) a hallgatóközpontú tanulás
és tanítás elősegítését a stratégiák, szabályzások szintjén, (2) a hallgatóközpontú
tantervet és pedagógiát; (3) a hallgatóközpontú értékelést, (4) a rugalmas tanulási
utakat, (5) a hallgatói támogatást, szolgáltatásokat, (6) a tanítás támogatását,
(7) az aktív tanulási tereket és egyetemi könyvtárakat, (8) a tanulás technológiai
infrastruktúráját, (9) a közösségi tanulás érdekében a felsőoktatási intézmények
kapcsolatait és partnerségét, valamint (10) a hallgatóközpontú tanulást-tanítást tá¬
mogató minőségbiztosítást. Elemzésükben kitérnek arra is, hogy egyes kritériumok
megjelenése már régebb óta látható a felsőoktatási gyakorlatban — ilyen például a
hallgatóközpontú osztálytermi tanítás és értékelés vagy a hallgatókat támogató
szolgáltatások és a rugalmas tanulási utak támogatása —, míg más kritériumoknak
nagyobb az újdonságértéke, ilyennek látják például a helyi közösségekkel való
kapcsolatot vagy az aktív tanulási terek megteremtését. Iermészetesen az, hogy
egy-egy szempont jobban ismert, mint például a hallgatóközpontú osztálytermi
tanítás, nem jelenti azt, hogy a megvalósítása is sikeres.
A tanulásközpontúság támogatását mindkét koncepció rendszerszinten, a
felsőoktatási intézmény egészét érintő holisztikus megközelítésben jeleníti meg.
: A NESET jelentés az inkluzív felsőoktatás két fő elemét emeli ki, egyrészt a hallgatói
sokféleségre (pl. szociális, kulturális sokszínűség, sajátos nevelési igényű hallgatók) irá¬
nyuló figyelmet, másrészt minden hallgató számára a felsőoktatáshoz és a felsőoktatáson
belül a szolgáltatásokhoz, tanításhoz, kutatáshoz való hozzáférést. Mindezekhez pedig a
hallgatóközpontú tanulási és tanítási gyakorlattal kívánnak hozzájárulni.