Page 24 [24]
OCR
I. A TANULÁSKÖZPONTÚSÁG FORRÁSVIDÉKÉNEK ÉRTELMEZÉSÉHEZ 23 1.1. táblázat. A folyamatorientált tanítás és a tanulási funkciók irányítása "Tanulási folyamat funkciói ] Oktató irányítja ] Megosztott irányítás ] Hallgató irányítja Problémák, feladatok 123 4567 8 "Tanulási célok 12 34567 8 Tanulási tevékenységek 1 2345 67 8 A tanulás forrásai 12 34567 8 Értékelés és visszajelzés 12345 7 8 1-Hagyományos tanítás 2-Feladat alapú tanítás 3-Probléma alapú tanítás 4-Projekt alapú tanítás 5=6nirdnyitott tanulás (témavezetés) 6-Kompetencia alapú tanítás 7- Munka alapú tanítás 8-Autodidakta tanulás A tanulási környezetek alkotásának metaszintű rendszerét írja le az integratív pedagogia (Tynjala, Virtanen, Klemola, Kostiainen & Rasku-Puttonen, 2016), azaz azokat az elemeket azonosítja és kapcsolja össze, amik konkrét felsőoktatási tanulási környezetek tervezésének mélystruktúráját, alapelveit adhatják (I. 1.1. ábra). A felsőoktatási modellben az a cél, hogy a hallgatók szakértelme növekedjen, amihez négy fő tudáselem együttes fejlődése szükséges: (1) az elméleti tudásé, ami az explicit szakmai tartalmakat adja; (2) a gyakorlati tudásé, ami a cselekvőképes vagy procedurális tudás, aknow-how; (3) az önszabályozott tudásé, ami a tevékenységekhez, helyzetek, saját képességek reflexiójához kapcsolódik, és ami elősegíti a tudás és a tevékenységek szabályozását, változását; valamint (4) a szociokulturális tudás fejlődése, ami a társas, munkahelyi közösségek gyakorlatának, kultúrájának tanulásához kapcsolódik. A szakterülethez kötődő szakértelem fejlődése mellett a modellt sikeresen használták az általános kompetenciák tanulásának támogatásához is ( Iynjála et al, 2016). A szakértelem különböző területeinek integrálásához mediáló tevékenységekre, módszerekre, eszközökre, folyamatokra van szükség, ilyen lehet például a problémamegoldás, az integratív gondolkodás, a projektmódszer, a megbeszélés, csoportos mentorálás vagy a rendszeres visszajelzések. Ezek a mediáló tanulástámogató tevékenységek teszik lehetővé, hogy a fogalmi keretek alkalmazásra kerüljenek, hogy a gyakorlati tudás értelmezést, magyarázatot nyerjen, hogy a tudásra, tanulásra, tevékenységekre reflektálhassanak a hallgatók, hogy részt vehessenek autentikus szakmai közösségekben, gyakorlatokban. Végül a tudáselemek integrálását elősegítő mediáló tanulástámogató tevékenységek nem valósíthatók meg csupán az egyetemi formális keretek közt, hanem szükség van autentikus helyzetekre, a munka világának bevonására — azaz a formális képzés és a munkahelyi vagy szimulációs tanulási környezetek integrálására is.
