Oldal 23 [23]
OCR
22 I TANULÁSKÖZPONTÚ PEDAGÓGIA A FELSŐOKTATÁSBAN együttműködésére épülő projekteket, valamint a duális képzéseket (Kovács Török, 2016; Kocsis, 2020). Az eredményes tanulás fő jellemzői tehát azok, amelyek a tanulástámogatás értelmezéséhez, kialakításához támpontot nyújtanak. Ennek kapcsán természetesen számos megközelítés, modell alakult ki (pl. probléma alapú tanulás /Hoidn g Kárkkáinen, 2014/, a tudásépítés projektjei mint a Tudás Fórum /Knowledge Forum, Scardamalia & Bereiter, 2006/), ezért itt most két jelentösebb ün. metaszintű elméleti keretet mutatunk be. Az egyik inkább a tanulás folyamat jellegének, a tanulás és tanítás párhuzamosságának gondolatából indul ki, így facilitálva az eredményes tanulást — ez a keret a folyamatorientált tanulás (Vermunt & Vermetten, 2004; Vermunt, 2007). A másik elméleti keret pedig az eredményes tanulást középpontba állító tanulási környezet sajátosságainak leírására koncentrál — és az integrativ pedagégia koncepcidjaként valt ismertté (Tynjala, Virtanen, Klemola, Kostiainen, & Rasku-Puttonen, 2016). A folyamatorientált tanítás elméleti kerete a tanulási folyamat lépéseinek elemzeseböl indul ki, és azt vizsgálja, hogy a tanulás során megvalósítandó funkciókat hogyan lehet minél eredményesebben támogatni, azokat mennyiben irányítsa külön vagy egymással megosztva az oktató vagy a hallgató. Az élethosszig tartó tanulás korában a végső cél, hogy a hallgatók önállóan is képesek legyenek irányítani a tanulást, de ez csak az irányítás fokozatos megosztásával, a hallgatói irányítás egyre erősödő támogatásával érhető el. A hallgatói aktivitás és irányítás tehát a tanulási folyamat minden elemében megjelenhet: a problémák, feladatok azonosításától, a tanulási céloktól az értékelésig, visszajelzésig, amit az egyes tanítási módok (pl. feladat alapú, projekt alapú) különböző módon és mértékben támogatnak (I. 1.1. táblázat). Például amikor a probléma alapú tanítás során a felsőoktatási képzésben, tipikusan az orvosi programokban a problémákat a képzés, az oktató hozza, a tanulási célokat a hallgatók az oktató támogatásával már maguk fogalmazzák meg. A folyamatorientált tanítás tehát egy olyan többelemes és többlépcsős tanulástámogatási koncepció, ami azt segíti, hogy a tanulási folyamat egyes funkciói az oktatói irányítástól a hallgatóval való közös irányításon keresztül, végül a hallgató által szabályozott tevékenységgé alakuljon. Ez a részletes tanulástámogatási szempontrendszer még akkor is segíthet a tanulástámogató gyakorlatok kialakításában, ha az 1.1. táblázat nem minden értékelésével értünk egyet (pl. a kompetencia alapú oktatás esetében a tanulási tevékenységeket egyértelműen a hallgató irányítja). A lehetséges eltérő értelmezések abból adódhatnak, hogy ma már a probléma, projekt vagy akár kompetencia alapú tanításnak is több változata is ismert és elterjedt.
