Oldal 17 [17]
I6 I TANULÁSKÖZPONTÚ PEDAGÓGIA A FELSŐOKTATÁSBAN
fogyasztóként való értelmezése, aki a tanítást mint szolgáltatást veszi igénybe.
A fejezetben abban az esetben használjuk a hallgatóköpontúság fogalmát, ha a
fogalom a hivatkozott irodalmakban, dokumentumokban jellegzetes szóhasználat.
E fogalmak közt természetesen számos átfedés, kapcsolódás azonosítható, ezért
a szóhasználat inkább csak a domináns hangsúlyt mutatja.
1.1. A tanulásközpontú megközelítés megjelenése az oktatáspolitikában
Az oktatáspolitika sokat foglalkozik a ballgatóközpontú tanulással és tanítással,
amit ,utazé policy’-ként (Thomson, 2013 idézi Paine, Aydarova & Syahril, 2017)
is értelmezhetünk, mivel egy olyan globális trend, amely átível határokon, és amely
számos nemzetközi és nemzeti oktatáspolitikai dokumentumban megjelenik.
Ezekben az oktatáspolitikai dokumentumokban jellemzően nem a tanulás fogal¬
ma kerül középpontba, hanem a hallgatóközpontúság, azaz a hallgatók igényei,
elvárásai, tanulásban megmutatkozó aktivitása. Az oktatáspolitikai diskurzusban
inkább egy gyűjtőfogalomról vagy meta-fogalomról (Klemencié, 2017) van szó,
ami egyrészt egy tradicionálisabb tanárközpontú megközelítéssel szemben kerül
megfogalmazásra, másrészt szorosan kötődik a felsőoktatás eredményességének
növeléséhez. Azaz ahhoz, hogy hogyan tudja a felsőoktatás a hallgatók kompe¬
tenciáit és képességeit úgy fejleszteni, hogy az elősegítse a munka világában való
magasabb szintű megfelelést, valamint a felsőoktatás modernizációját is (Halász,
2018a). A hallgatóközpontú tanulás és tanítás iránya az Európai Felsőoktatási
Térségben a Bologna folyamattal karöltve indul, de tételesen először a 2007-es
Londoni Kommünikeben jelenik meg az, hogy a Bologna folyamat hozzá kíván
járulni a hallgatóközpontú felsőoktatáshoz (Klemencié, 2017). A hallgatóközpontú
tanulás és tanítás implementálásához kapcsolódik a kreditrendszerrel megjelenő
egyéni tanulási utak biztosítása vagy az Európai Képesítési Keretrendszer kiala¬
kítása, tanulási eredmény alapú megközelítése ( Temesi, 2011), de külön érdemes
kiemelni A felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjei és irányelvei (ESG,
2015) 2015-ös átdolgozott változatát is. A belső minőségbiztosítási standardok
közt itt már önálló elemként jelenik meg a hallgatóközpontú tanulás, tanítás és
értékelés szempontja (Klemencié, 2017), melynek bekerülését az Európai Hallgatói
Szervezet (ESU) szorgalmazta. A hallgatóközpontú megközelítés értelmezése
ebben az esetben is a hallgatók aktív szerepéhez kötődik a tanulás és az értékelés
során. A standard implementálásához a következő irányelveket sorolja felaz ESG
2015 (2016, 12.):
— figyelembe veszi a hallgatók és szükségleteik sokféleségét, rugalmas tanulási
útvonalakat tesz lehetővé számukra;
— különféle tanítási módokat vesz figyelembe és alkalmaz, ahol az helyénvaló;