Seite 16 [16]
I. TANULASKOZPONTU PEDAGOGIA
A FELSOOKTATASBAN
A tanulásközpontúság gyakran használt, de a maga komplexitásában ritkán ma¬
gyarázott fogalom. Ahhoz viszont, hogy a felsőoktatásban az oktatás változásával,
megújulásával érdemben foglalkozzunk, elengedhetetlen a fogalom alaposabb kör¬
bejárása. A fejezet célja tehát, hogy a tanulásközpontú pedagógia értelmezésének
forrásait, irányait feltérképezze, kialakítson egy olyan értelmezési keretet, ami a
tanulásközpontú felsőoktatás-pedagógiát komplexen képes leírni, és ami alapját
képezheti majd az oktatók nézeteit és tapasztalatait feltáró empirikus kutatása¬
inknak. A fejezet továbbá arra is vállalkozik, hogy a tanulásközpontú pedagógia
értelmezési keretének egyes elemei közti feszültségekre is rámutasson, ezáltal is
elősegítve a korszerűség nevében gyakran használt tanulás- vagy hallgatóközpontú
fogalom árnyalt reflexióját és továbbfejlesztési lehetőségeit.
I. A TANULÁSKÖZPONTÚSÁG FORRÁSVIDÉKÉNEK ÉRTELMEZÉSÉHEZ
A tanulásközpontú tanulás és tanítás kérdései alapvetően három irányból és ezek
egymásra hatásából táplálkoznak: az oktatáspolitikai diskurzusokból; a minden¬
napi felsőoktatási gyakorlat világából; és kiemelten a tanuláselméleti megközelíté¬
sekből. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be egyenként, valamint a tanulásközpontú
felsőoktatás értelmezése szempontjából meghatározó, az egyes irányok közti
mediálást, tudásmegosztást elősegítő szervezetek programjait, ajánlásait.
A fejezetben a tanulásközpontúság fogalmát használjuk, mivel ez emeli ki legin¬
kább azt, hogy e megközelítés a tanulást mint folyamatot helyezi a középpontba, és
ezáltal a tanulásközpontúság (learning-centredness) dinamizmusát, le nem zárható
jelleget domboritja ki. A hallgatöközpontüsäg (student-centredness) ehhez képest
elsősorban a hallgatói igényeknek, szükségleteknek megfelelő tanulástámogatásra
fókuszál. A pedagógiai irodalomban az egyéni tanulói sajátosságok kerülnek a
figyelem középpontjába, az oktatáspolitikai dokumentumokban és az intézményi
gyakorlatokban pedig — legalábbis részben negatív konnotációval — a hallgató