Seite 13 [13]
12 TANULÄSKÖZPONTÜ FELSÖOKTATÄS
az oktatók (pl. a hallgatók tanulásának facilitálását), más területeket pedig (pl. a
minden hallgató tanulásának támogatását) kevésbé. E fejezet arra is kitér, hogy
az oktatói elképzelések hogyan változnak képzési területek szerint és az oktatók
tanítási tapasztalatának fényében.
Az oktatói nézetek hatása a szakmai fejlődés és tanulás gyakorlataira című feje¬
zetben az előző vizsgálatokban is használt oktatói kérdőív adatainak elemzése
alapján arra keressük a választ, hogy az oktatói nézetek hogyan hatnak a szakmai
fejlődés és tanulás gyakorlatára. A kötet hetedik fejezetének egyik jelentős ered¬
ménye, hogy az oktatói szakmai fejlődés azon nézete, ami a hallgatók tanulásának
támogatására fókuszál, minden szakmai tanulási tevékenység megjelenését előse¬
gíti. Ugyanakkor az oktatói szerep megerősítésére, elismerésére fókuszáló nézet
ennél kisebb hatású, és elsősorban a vizsgálatok általi tanulást jelzi előre. Ezek az
eredmények fontos tanulsággal szolgálhatnak az oktatók szakmai fejlődésének és
tanulásának támogatásához is.
Az oktatók szakmai fejlődésének támogatását célzó fejlesztéseinket vizsgálja a
nyolcadik fejezet. A fejlesztés alapú kutatás keretében arra keressük a választ, hogy
az oktatók egyéni szakmai fejlődésének és tanulásának támogatását hogyan lehet
összeegyeztetni az oktatóközösségével, és hogyan lehet az oktatók módszertani
megújulását és a képzési program szintű fejlesztéseket összehangolni. A Variációk
az oktatók szakmai fejlődésének és tanulásának támogatására című fejezetben egy
felsőoktatási intézmény két karán az oktatók támogatására kidolgozott fejlesz¬
tések különböző változatait elemzem a célok, tanulástámogatási megoldások és
eredmények mentén, továbbá azt a tanulási utat, ahogyan a fejlesztések egyes
variációi kialakulnak. A fejlesztés alapú kutatás eredményei hozzájárulhatnak
annak megválaszolásához, hogy a felsőoktatási intézmények komplex kontextu¬
sában az oktatói támogatást milyen célok és tényezők mentén, hogyan érdemes
megvalósítani, valamint ahhoz, hogy a felsőoktatás oktatásfejlesztői, támogatói
átgondolják lehetséges szerepértelmezéseiket.
Az Összegzés és következtetések a bazai oktatási, fejlesztési és kutatási gyakorlat
számára című utolsó fejezetben arra vállalkozunk, hogy az empirikus kutatások
eredményeit összegezzük, értelmezzük a tanulásközpontú pedagógia szempont¬
jából, kiemeljük azokat a legfontosabb eredményeket, amelyekre további fejlesztési
irányok, kutatások épülhetnek. Tehát nem csak az eddigi eredményeket foglalja
össze, hanem ajánlásokat is megfogalmaz a jövő oktatásfejlesztési és -kutatási
irányaihoz a hazai felsőoktatásban. ITovábbgondolva kutatási eredményeinket
az ajánlásokban az oktatók szakmai fejlődésére és tanulására fókuszálunk, de
nem vállaljuk, hogy az oktatásfejlesztés, innováció kérdéseinek sokszintű mezo-,
makroszintre is kiterjedő lehetséges irányait kifejtsük.
Az egyes fejezeteket úgy terveztük, hogy olvasásuk külön-külön is lehetsé¬
ges, önmagukban is megálló szövegek. Emiatt ugyanakkor néhány alapvetés,