megközelítéseit. A fejezet a megközelítéseket elsősorban elméleti szempontokból
értelmezi, de kitér az egyes megközelítések kapcsán a nemzetközi kutatások
legfőbb eredményeire, valamint röviden e területek egy-egy hazai példáját is
bemutatja.
Az elméleti jellegű fejezeteket követi a Kutatási keret és módszerek az oktatók
szakmai fejlődésének, tanulásának és tanításának vizsgálatáboz című harmadik
fejezet, amiben az empirikus kutatásokat megalapozó kutatási keretet írjuk le.
Ebben a fejezetben értelmezzük az oktatói szakmai fejlődés és tanulás lehetséges
kutatási irányait, majd bemutatjuk az általunk kialakított kutatási keretrendszert.
Továbbá kitérünk azokra a kutatás-módszertani kihívásokra is, amelyekkel az
egyes kutatási szálakban szembesültünk.
A hazai empirikus kutatási eredmények bemutatását A szakmai fejlődés mint az
oktatói identitás alakulása című írással (4. fejezet) kezdjük, ami egy olyan narratív
interjúkra épülő kvalitatív kutatás eredményeit dolgozza fel, amely a felsőoktatás
négy képzési területének oktatásra nyitott oktatóival készült. A kutatás az oktatói
élettörténetek alapján az oktatói identitásértelmezések legfőbb állomásait mutatja
be, és ehhez kapcsolja az oktatók megélt tanulási tapasztalatait. Az eredmények a
nemzetközi kutatások számára is új szempontokat vetnek fel, különösen jelentős
az oktatásfejlesztői önértelmezés megjelenése.
Az oktatók tanítással és saját szakmai fejlődésükkel, tanulásukkal kapcsolatos
nézeteivel és tapasztalataival foglalkozik az ötödik fejezet, ami a hazai oktatók
körében végzett, a képzési területek, fenntartók és földrajzi területek szerint rep¬
rezentatív online kérdőíves vizsgálatra épül. Az oktatói nézetek a tanításról és saját
szakmai tanulásukról című fejezet eredményei alapján látszik, hogy a tanulásköz¬
pontú elképzelések bár megjelennek az oktatók tanításról alkotott nézeteiben, de
igazán a saját szakmai fejlődésük, tanulásuk értelmezésében válik meghatározóvá a
tanulásközpontúság. A képzési területek és a tanítási tapasztalatok szerinti elem¬
zésekből kiemelendő a több képzési területen való tanítás pozitív hatása, valamint a
szakmai fejlődés iránti nyitottság jelentőségének megnövekedése nemcsak a kezdő
oktatók körében, hanem az életpálya későbbi időszakaiban is.
A hazai felsőoktatásban kevés szó esik az oktatói kompetenciákról, nincsenek
olyan konszenzusra épülő oktatói kompetencialeírások, amelyek elősegítenék az
oktatói munka eredményességéről való gondolkodást vagy az oktatói fejlődés
támogatását. Mindezért különösen fontos, hogy hogyan gondolkodnak maguk
az oktatók az oktatói kompetenciák fontosságáról, és hogy mennyire érzik magu¬
kat eredményesnek az egyes területeken. Az Oktatói kompetenciák című hatodik
fejezet ezt a kérdést járja körül az előző fejezet alapját is képező, a hazai oktatók
körében végzett online kérdőíves vizsgálat alapján. Az eredmények azt mutatják,
hogy a tanulásközpontú megközelítések szempontjából meghatározó kompe¬
tenciák közül vannak területek, amelyeket kifejezetten lényegesnek ítélnek meg