1. asszertívumok (reprezentatívum): A beszélő propozicionális
hozzáállását fejezik ki az adott tényállásról. Például: kijelentés,
leírás, osztályozás, magyarázat, dicsekvés, eskü;
2. direktivumok: A beszelö valamilyen változást akar elérni a
világban, jellemzően azon vágyát fejezik ki, hogy a címzett szán¬
dékait befolyásolja. Például: utasítás, parancs, kérés, könyörgés,
javaslat, figyelmeztetés, tiltás;
3. komisszívumok: a beszélő szándékát, jövőbeli viselkedését
rögzítik, a címzett vágyaira irányul. Például: ígéret, fogadalom,
felajánlás, megállapodás, jótállás, terv, eskü;
4. expresszívum: cél a beszélő érzelmeinek kifejezése, a címzett
érzelmeinek befolyásolása. Például: bocsánatkérés, köszönet¬
nyilvánítás, gratuláció, felköszöntés, részvétnyilvánítás;
5. deklaráció: a beszélő jogosítványait kívánja érvényesíteni,
változást előidézni a világban annak megváltozott reprezentáci¬
ójával. Például: elbocsátás, letartóztatás, felavatás.
A beszédaktusok tehát kommunikatív cselekvések típusai, amelyeknek
számos fajtájuk van és számos nyelvi forma kifejezheti őket (Tátrai 2017).
A kérés beszédaktusának néhány, a magyarban szokványos formáján
szemléltetjük, milyen sokféle alakot ölthet egy direktívum (vö. még 9.3.
és 9.4.).
Vinnéd egy kicsit helyettem ezt a bőröndöt?
Tudnád vinni egy kicsit a bőröndömet?
Szeretném, ha vinnéd egy kicsit a bőröndömet.
Kérlek, vidd egy kicsit a bőröndömet!
Segítenél vinni egy kicsit a bőröndömet?
Dögnehez a böröndöm.
Megszakadok ezzel a bőrönddel.
Jól telepakoltam ezt a bőröndöt.
Hú, azt hittem, ennél azért erősebb vagyok.