Oldal 38 [38]
6.2. IMPLIKATURAK
keresik a váltás okát. Így ha a főnöküket a folyosón kritizáló kollégák
egyike hirtelen, bármiféle előzetes jelzés nélkül vált témát és egy új
mozifilmről kezd beszélni, feltételezhető, hogy a megelőző téma vált
hirtelen szalonképtelenné, pl. hallótávolságba került a főnök vagy vala¬
melyik bizalmasa.
Legitim módon természetesen számos módon megg lehet változtatni
a témát, ennek egyik szokásos kivitelezése a témaváltó diskurzusje¬
lölők használata, pl. Jut eszembe, Beszéljünk másról! Még arról akartam
beszélni, hogy....
A mód (modor) maximája alapvetően a társalgáshoz történő hozzájá¬
rulás világossá tételére és kellő tempóban való végrehajtására vonatkozik.
6.2. IMMPLIKATÚRÁK
Grice elméletének sarokköve az a felismerés, hogy a hétköznapi társal¬
gások során sokszor megszegünk a maximák közül egyet vagy többet, és
ezáltal implikatúrákat hozunk létre. Az implikatúrák olyan mögöttes
közlések, amelyeket a beszélők nyelvileg nem jelenítenek meg, nem
mondanak expliciten ki, de a diskurzusba odaértenek, és amelyeket
kontextuális tényezők tesznek világossá. Az implikatúrákat a beszélők
nyelvi közlésének jellege, azok társalgási maximákhoz való viszonya
váltja ki, amelyeket a helyzeti információkkal együttesen lehet releváns¬
ként értelmezni. Ami tehát a megnyilatkozói oldalon implikatúraként
jelenik meg, az a befogadói oldalról (pragmatikai) következtetés
(inferencia) lesz (és bár nyilvánvalóan lehet különbség a beszélő szán¬
dékolta implikatúra és a befogadó következtetése között, a további¬
akban az egyszerűség kedvéért együttesen említjük a kettőt).
A maximák be nem tartására vonatkozóan Grice többféle módot is
ismertet. Így a maximákat meg lehet sérteni (ez esetben a megnyilat¬
kozó valószínűleg félrevezeti a befogadót); ki lehet bújni alóla, jelezve,
hogy valamilyen ok miatt nem tudjuk vagy akarjuk követni; ütközhetnek
is maximák, gyakran akkor, ha a beszélőnek nincs elég információja az
adott tárgyról. Implikatúrákat (társalgási fajtájúakat) azonban csak úgy
lehet létrehozni, ha a beszélő nyilvánvalóan megszeg (illetve megsért)
egy vagy több társalgási maximát, hiszen a beszédpartnere azt feltéte¬
lezi, hogy követi az Együttműködési Alapelvet, tehát a maximaszegés
okaként implikált tartalmat keres.