Oldal 33 [33]
5. DEIXIS ÉS KOREFERENCIA
jelen idő alkalmazása — idődeixist megvalósító deiktikus nyelvi elem¬
ként -— szintén annak köszönhető, hogy a kérés mint esemény a beszélő
idejével esik egybe, továbbá az ő elhelyezkedése motiválja az ide alkal¬
mazását: a könyvet magához képest közelíteni szeretné. A (6b)-ben
utóbbi odára történő módosítása azzal magyarázható, hogy a beszélő a
deiktikus centrumát részlegesen a hallgatóra helyezi át. A beszélő tehát
úgy láttatja a könyv mozgását, mint az valakitől távolodik. A deiktikus
centrum részleges átadásának oka a kérés és az azzal együtt járó udvari¬
asság kifejezése (I. 8.).
5.2. A KOREFERENCIA
A beszélt nyelvi diskurzusokban a deixis a beszédhelyzet feldolgozásával
érthető meg. Az írott nyelvi szövegekben viszont nincs mód közvetlenül
tapasztalni a diskurzus elhangzásának körülményeit. Ezért a deiktikus
nyelvi elemek egy, a szövegben szereplő koreferens nyelvi elem feldolgo¬
zásával érthetők meg. A koreferencia (vö. Tolcsvai Nagy 2001: 180-238)
tehát azt jelenti, hogy két nyelvi eszköz ugyanarra a szövegvilágbeli
(Tolcsvai 2001: 121-125) dologra vonatkozik, egyiket a másik segítsé¬
gével értjük meg.
(7a) Nem szeretek félni, ezért nem szeretem a horrorfilmeket.
(MagyarOK Mf. 2: 52)
(7b) Azért nem szeretem a horrorfilmeket, mert nem szeretek
félni. (MagyarOK Mf. 2: 52)
A koreferenciának alapvetően két fajtáját lehet megkülönböztetni.
Az anaforikus viszonyban - vagy ahogy például a MagyarOK tankönyv¬
család második része megnevezi — a visszautalásban egy, a szövegben
szereplő nyelvi elem egy korábbi nyelvi eszközön keresztül, annak segít¬
ségével érthető meg. Tehát egy nyelvi elem visszautal egy másik nyelvi
elemre. A (7a)-ban az ezért visszautal az első tagamondtaban megjelenő
jelentésre, a második tagmondat jelentése ezen keresztül érthető meg.
Ebben az esetben az ezért anaforaként működik, mely visszautal az
antecedensre, az első tagmondatra.
A kataforikus viszonyban az utalás iránya épp ennek a fordí¬
tottja. Az előreutaláskor egy nyelvi elem előreutal egy később megje¬
lenő elemre vagy elemekre. A (7b)-ben az azért az utalószó funkcióját
+ 32e