Page 31 [31]
OCR
5. DEIXIS ÉS KOREFERENCIA A térdeixishez kapcsolódóan érdemes még a módra, állapotra, mennyiségre, minőségre mutató névmásokat mint deiktikus nyelvi elemeket megemlíteni. Ezek a diskurzus különböző körülményeire tudnak közvetlenül utalni. Az idődeixis a megnyilatkozás idejére, illetve az ahhoz képest értelmezhető események idejére történő utalást jelenti. A (4) példában az aktuális beszélő idejéhez — tehát a beszédidőhöz -— viszonyítva két esemény jelenik meg: az evés (az eszel igealak által) és a menés (az elmegyünk igealak által). A két igealak jelen ideje azt jelöli, hogy mindkettő a beszédidőhöz közeli időben valósul meg. A két eseményt egymáshoz viszonyítva viszont az mondható el, hogy az evés esik egybe a beszédidővel, a menés cselekvése ehhez képest a jövőben valósul meg. Az időt jelölő grammatikai formák tehát aszerint alkalmazhatók, hogy az események a beszélő idejéhez képest mikor kezdődnek, mennek végbe vagy történnek meg. A jelen időt alapesetben akkor alkalmazzuk, mikor az esemény ideje a beszédidővel esik egybe. A jelen időben levő igealakok egymáshoz viszonyítva ugyanakkor megadhatnak egy olyan időszerkezetet, melyben egy jelen idejű alak egy másikhoz képest jövő időt vagy utóidejűséget fejez ki (I. (4) példa). A múlt idő alkalmazása abból az okból motivált, hogy egy esemény a beszédidőhöz képest a múltban zajlott le vagy kezdődött el. A több grammatikai formával megvalósítható jövő időt pedig akkor alkalmazzuk, mikor a beszédidőhöz viszonyítva az esemény a jövőben fog lejátszódni. Az idődeixis tipikus kifejező eszközei a határozószók (most, holnap, tavaly stb.), a mutató névmások (ilyenkor, olyankor, ekkor, akkor stb.), ragos vagy névutós névszók (ötkor, karácsonyig, ebéd előtt, munka után stb.), valamint az igeidőt jelölő nyelvi lehetőségek. Végezetül a diskurzusdeixis azokat a lehetőségeket öleli fel, melyek segítségével a diskurzus bizonyos részeire történő rámutatás valósulhat meg. (5) Fentebb a deixis jelenségéről lehetett olvasni. Az (5)-ben a fentebb határozószóval a diskurzus részére közvetlenül utalni. A mutató névmások (ez, az) és ragozott alakjai (pl. ezt, azt, ebben, abban) önmagában is funkcionálhatnak diskurzusdeixisként, de kiegészülhetnek nominális szerkezettel is (ez az asztal, abban a feje+ 30 +
