d. kérdés — válasz! (Nem sütünk palacsintát? De. / Kér szatyrot?
Nem, köszönöm, van nálam.)
e. állítás — egyetértés / egyet nem értés (Kényelmes ez a szék. —
Szerintem is. / Szerintem kényelmetlen.)
f. — kérés / ajánlat / bocsánatkérés — elfogadás / elutasítás (Tud segi¬
teni? — Természetesen.)
g. bók -— elfogadás / elutasítás (aj, de jó/szép/csinos a ruhád! —
Tényleg tetszik? Pedig már elég régi. / Nekem a te ruhád tetszik.)
A szóbeli diskurzusokat illetően a tervezés során a beszélgető felek a
megfelelő sémákat aktivizálják, felmérik a közöttük levő kommuniká¬
ciós (pl. adottnak vagy ismertnek vélt információk) és társadalmi távol¬
ságot, hogy előkészítsék a megfelelő lépéseket. A kommunikáció során
a felek a beszédjog megtartására és átvételére stratégiákat alkalmaznak.
A megfelelőnek gondolt információkat összevetik a kapott informá¬
ciókkal, illetve felismerik az új információkat. Ellenőrzik a társalgás
mennyire halad a kívánt irányba. Félreértés vagy homályosság esetén
magyarázatot kérnek vagy adnak, továbbá kísérletet tesznek a kommu¬
nikáció helyreállítására és a félreértések tisztázására. Mindezek mellett
a társalgás során élnek a beszédszekvencia, a mellékszekvencia, a
közbevetések és a hibajavítások lehetőségeivel (Boronkai 2009: 96—106).
A beszédszekvencia a diskurzus szekvenciális rendezettségét megtörő,
a társalgásba tematikusan nem illeszkedő lépés, amely a kommunikatív
célok megvalósításában nem tölt be releváns szerepet (pl. egy beszél¬
getés közben: Várj, kikötődött a cipőfűzőm!). A mellékszekvencia egy,
a társalgás témáját előbbre vivő rész. Célja lehet a megértés biztosítása,
a magyarázatok, félreértések tisztázása, vagy a szókeresési folyamatok
jelölése. A közbevetések olyan megnyilatkozások, melyek a társalgás¬
szerveződés összehangolásának pillanatnyi zavaráról tanúskodik (pl. a
társalgásba ékelt valami, nem is tudom, mintha, izé, hát stb.).
Forgatókönyvek az írott nyelvi szövegeket is jellemzik, ezek mentén
jönnek létre a fentebb említett (4.1.) írott nyelvi diskurzustípusok.
A forgatókönyvekhez kapcsolódóan fokozatosan elsajátítódnak az
informális és formális beszédhelyzetben alkalmazható stratégiák és
az azokat megvalósító nyelvi kifejezőeszközök. Emellett a nyelvtanuló