Page 17 [17]
OCR
3. A KONTEXTUS szándéka fejeződik ki, hogy vacsorára palacsintát süssenek. A célok és szándékok nyelvi eszközzel történő kifejezésekor több nyelvi eszközből lehet választani, ugyanazt a beszédcselekvést több nyelvi kifejezőeszköz is megjelenítheti. Az ezekből történő választást a kontextuális tényezők határozzák meg. A választás átvezet a stílus, azaz a dsskurzusok megformáltságának kérdésébe. Egy nyelvközösségben a tipikus szituációkhoz kapcsolódva kialakulnak tipikus megformálási módok. Például egy tanár a magyar nyelvi órán egészen másképp formálja mondanivalóját, mint egy magyar egyetemen vagy egy nem nyelvészeknek és nem nyelvtanulóknak szóló ismeretterjesztő előadáson. A kommunikációs helyzetnek megfelelő megformáltság a stílus kérdését érinti. Tehát azt, hogyan formáljuk meg a mondanivalót egy adott kontextusban. A stílus ugyanakkor nem csupán forma. Általa megjeleníthetővé válik az a viszonyrendszer, melyben az adott diskurzus elhangzik. 3.2. A KONTEXTUALIZÁCIÓ Egy adott diskurzus kontextusa nem fogható úgy fel, mint előre adott ismeretek rendszere. A diskurzusok befogadása során megnyilatkozásról megnyilatkozásra aktivizálódik a megértéshez szükséges tudás. Ennek az ismeretanyagnak ugyanakkor csak az a része játszik szerepet a jelentés létrehozásában, mely az adott diskurzusban relevánsnak tekinthető. A kontextualizáció folyamatában azokat az ismeretanyagokat mozgósítjuk, melyek az adott kommunikációs körülmények mellett biztosítják a diskurzusok sikeres értelmezését. A magyar mint idegen nyelvi tankönyvekben a nyelvi eszközök kontextusban történő használatának elsajátítását több dolog is segítheti. A párbeszédek esetében a dramatikus forma (aktuális beszélő névvel történő szerepeltetése) például a szituációs kontextust teszi megfigyelhetővé. A fordulókban szerepeltetett nyelvi eszközök által megjelenített ismeretek elsajátítása ezáltal a beszédhelyzethez, illetve az abban szereplő személyekhez köthetően sajátítható el. Ezzel együtt elmondható, hogy a nyelvi eszközök beszédhelyzethez köthető jelentésének megértése válik lehetővé. A fejezetcímek mint tematikus egységek megnevezései is elősegítik a kontextus megteremtésének, ezáltal a kontextusban zajló jelentésképzés folyamatát. Az étkezés fejezetcím például aktivizálja az + 16 e
