Oldal 13 [13]
OCR
2. A NYELVI TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE hogy a beszédpartnerek nemcsak hallják, hanem látják is egymást, és a verbális és hallható nonverbális jelzések mellett képesek érzékelni a diskurzus megértéséhez hozzájáruló gesztusokat és mimikát. A beszélőnek ugyanakkor nincs annyi ideje beszédének megtervezésére, mint az írás esetében. A beszélt nyelvi tevékenységet tehát alapvető spontenitás jellemzi. A közvetett interakcióban (Tátrai 2011: 77) nem érvényesül a beszélő és a befogadó szituációja közötti szoros egység. A szövegalkotás és -befogadás folyamata aszimmetrikussá válik (Iser 1996), amelynek következtében a szöveg eltávolodik a létrehozásának szituációjától (Ong 1998). A szövegalkotónak ennélfogva a szemtől szembeni kommunikációhoz kapcsolódó lehetőségek hiányával számolva kell érvényesíteni a stratégiáit. Az írott nyelvi tevékenységet tehát alapvetően a tervezettség jellemzi. Akárcsak a beszélt nyelvi tevékenységben, az írott szöveg esetében is diskurzusról van szó, ahol a diskurzus egyik résztvevője a szöveg, a másik pedig a befogadó (vö. Tolcsvai Nagy 2001). FELADATOK 1. Gyűjtse össze, kezdő szinten milyen beszélt és milyen írott nyelvi diskurzusokkal találkozik a nyelvtanuló! Figyelje meg, ezek a diskurzusok szerkezetileg és tartalmilag mennyiben változnak a nyelvtanulás során! 2. Mind a beszélt, mind az írott nyelvi diskurzusok megjelenhetnek informális vagy formális beszédhelyzetben. Hozzon ezekre példát! Figyelje meg, mennyiben módosulnak a fentebb leírt jellemzők! s 12 e
