Page 12 [12]
OCR
2.2. A BESZÉLT ÉS AZÍROTT NYELVI TEVÉKENYSÉG amelyből választhat, mindezzel együtt a választási lehetőségek funkcióját meg kell ismernie; képessé kell arra válnia, hogy egyezkedni tudjon, de leginkább el kell sajátítania azokat a stratégiákat, forgatókönyveket, sémákat, cselekvéseket, melyek segítségével az adott kontextuális feltételek között sikeresen kommunikálhat. A nyelvtanulóknak tehát át kell látnia, hogy mit kell tudnia egy adott nyelven végrehajtani, és mit kell tudnia ezeknek a cselekvéseknek az elvégzéséhez (KER 2002: 56). A nyelvtanulás során a nyelvtanuló ezáltal , nem egyszerűen két különböző, egymástól elszigetelt cselekvési és kommunikációs formát sajátít el. A nyelvtanuló többnyelvű és interkulturális lesz. Minden nyelvnek a nyelvi és kulturális kompetenciáját módosítja a többi ismerete, és hozzájárul az interkulturalitás tudatosságához, készségéhez és jártasságához" (KER 2002: 55). 2.2. A BESZÉLT ÉS AZÍROTT NYELVI TEVÉKENYSÉG A beszélt és az írott nyelv közötti különbség abban jelentkezik, hogy különböző a fizikai megjelenésük. A beszélt nyelvi megnyilatkozások audiális/akusztikus jellegűek, befogadásuk a hallás segítségével történik. A hangzó beszédhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a szupraszegmentális eszközök használata. A beszélő élhet az intonáció, a hangsúly, a hanglejtés, a szünet, a ritmus és a beszédtempó lehetőségeivel. Ezek befolyásolhatják a hallgató jelentéstulajdonítási lehetőségeit. A szóbeli kommunikáció továbbá kiegészülhet más paranyelvi eszközök alkalmazásával is: a beszélt nyelvi megnyilatkozás értelmezését befolyásolhatják a gesztusok és a mimika (Crystal 2003: 226—227, Tátrai 2011: 78-79, vo. még Gadamer 1984: 276). Az írott nyelv vizuális jellegű, befogadását a látás teszi lehetővé. Az íráskép, vagyis a betűk formája, nagysága, színe és térbeli elrendeződése, továbbá az írásjelek alkalmazása az írott médium sajátja, amely az írott nyelv vizualitásából következik (Crystal 2003: 227-230, Tätrai 2011: 79). Ezek éppúgy hozzájárulnak az írott szöveg jelentésképzéséhez, mint a beszédnél a fentebb felsorolt eszközök. A beszélt és az írott nyelv összehasonlításakor figyelembe kell venni, hogy az előbbi közvetlen, az utóbbi pedig közvetett interakciót eredményez. A közvetlen interakciót (Tátrai 2011: 77) a létrehozás és a befogadás idejének és terének szerves egysége jellemzi. Ez azt jelenti, «lle
