OCR Output

2.2. A BESZÉLT ÉS AZÍROTT NYELVI TEVÉKENYSÉG

amelyből választhat, mindezzel együtt a választási lehetőségek funkci¬
óját meg kell ismernie; képessé kell arra válnia, hogy egyezkedni tudjon,
de leginkább el kell sajátítania azokat a stratégiákat, forgatókönyveket,
sémákat, cselekvéseket, melyek segítségével az adott kontextuális felté¬
telek között sikeresen kommunikálhat. A nyelvtanulóknak tehát át
kell látnia, hogy mit kell tudnia egy adott nyelven végrehajtani, és mit
kell tudnia ezeknek a cselekvéseknek az elvégzéséhez (KER 2002: 56).
A nyelvtanulás során a nyelvtanuló ezáltal , nem egyszerűen két külön¬
böző, egymástól elszigetelt cselekvési és kommunikációs formát sajátít
el. A nyelvtanuló többnyelvű és interkulturális lesz. Minden nyelvnek
a nyelvi és kulturális kompetenciáját módosítja a többi ismerete, és
hozzájárul az interkulturalitás tudatosságához, készségéhez és jártassá¬
gához" (KER 2002: 55).

2.2. A BESZÉLT ÉS AZÍROTT NYELVI TEVÉKENYSÉG

A beszélt és az írott nyelv közötti különbség abban jelentkezik, hogy
különböző a fizikai megjelenésük. A beszélt nyelvi megnyilatko¬
zások audiális/akusztikus jellegűek, befogadásuk a hallás segítségével
történik. A hangzó beszédhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a szup¬
raszegmentális eszközök használata. A beszélő élhet az intonáció, a
hangsúly, a hanglejtés, a szünet, a ritmus és a beszédtempó lehetősége¬
ivel. Ezek befolyásolhatják a hallgató jelentéstulajdonítási lehetőségeit.
A szóbeli kommunikáció továbbá kiegészülhet más paranyelvi eszközök
alkalmazásával is: a beszélt nyelvi megnyilatkozás értelmezését befolyá¬
solhatják a gesztusok és a mimika (Crystal 2003: 226—227, Tátrai 2011:
78-79, vo. még Gadamer 1984: 276).

Az írott nyelv vizuális jellegű, befogadását a látás teszi lehetővé.
Az íráskép, vagyis a betűk formája, nagysága, színe és térbeli elrende¬
ződése, továbbá az írásjelek alkalmazása az írott médium sajátja, amely
az írott nyelv vizualitásából következik (Crystal 2003: 227-230, Tätrai
2011: 79). Ezek éppúgy hozzájárulnak az írott szöveg jelentésképzé¬
séhez, mint a beszédnél a fentebb felsorolt eszközök.

A beszélt és az írott nyelv összehasonlításakor figyelembe kell venni,
hogy az előbbi közvetlen, az utóbbi pedig közvetett interakciót ered¬
ményez. A közvetlen interakciót (Tátrai 2011: 77) a létrehozás és a
befogadás idejének és terének szerves egysége jellemzi. Ez azt jelenti,

«lle