Oldal 291 [291]
290 s III. Magánszínház-ellenes érvelés és gyakorlat
ta és egyéb kispolgári nézeteket valló elemek kerültek ki. A Szövetség segít¬
ségével számos színházból eltávolították a kommunistákat, egyes helyeken,
mint pl. az Operettszínházban a párttagokat fegyelmi elé állították (pl. Ke¬
leti László, Hadics László), több helyen ugyancsak eltávolították a kommu¬
nista igazgatót (Pl. Major Tamás, Horvai István, Szendrő Ferenc, Ruttkai
Otto)”
Egy ugyancsak 1958-as Feljegyzés a Színházi szövetségről címet viselő irat
szerzője pedig szinte már a forradalom kirobbantásával vádolta az akkorra
már feloszlatott szövetséget: , A volt Színház- és Filmművészeti Szövetség,
mely eszmei és gyakorlati előkészítőjévé vált az ellenforradalomnak, 1956 no¬
vembere után személyi összetételét, valamint a terület fertőzöttségét tekintve
alkalmatlanná vált elvi, eszmei irányító szerepének betöltésére."" A Kádár¬
rendszer - akárcsak az Írószövetség esetében - új lapot kívánt nyitni. Ugyan¬
akkor az újraalapított szövetségben, mely a Színházművészeti Szövetség ne¬
vet viselte, a mindennapi ügykezelésben az MSZMP és az Művelődésügyi
Minisztérium irányítási taktikája már óvatosabb volt, jobban építettek az
öncenzúrára.
A Színház- és Filmművészeti Szövetség, akárcsak a Kamara, kevéssé bi¬
zonyult tehát reziliens szervezetnek. A pártállami közegben nem tudta haté¬
konyan képviselni sem a szakma, sem a politikai centrum érdekeit. Ráadásul
nem volt olyan közbizalommal bíró vezetője, aki Robozhoz hasonlóan hosz¬
szabb távon képes lett volna alkalmazkodni a politikai kontextus leginkább
a Szovjetuniótól függő változásaihoz. A kezdetben militáns sztálinista alaku¬
lat így - paradox módon - az 1956-os forradalom egyik szellemi előkészítő ¬
jévé, majd támogatójává vált. Amikor a Színház- és Filmművészeti Szövetség
vezetősége a forradalmat követően megpróbált autonóm szakmai érdekkép¬
viseleti fórumot teremteni, akkor a szervezetet feloszlatták. Utódszervezete,
a Színházművészeti Szövetség tevékenysége az 1980-as évek végére azonban
egyre szakmaibbá vált. Tagozatainak vezetői a pártállami időszak utolsó kor¬
szakában a döntéshozatalban aktív partnerek lettek, és fokozatosan igyekez¬
tek visszaszerezni a szakmai autonómia elemeit.
Az 1989-es társadalmi fordulatot követően Magyarországon a kiterjedt - äl¬
lami, illetve önkormányzati fenntartású - kőszínházak rendszere a közép-eu¬
rópai régióban szinte egyedüliként fennmaradt. Eközben a rendszerváltoztatás
óta eltelt időszakban közfinanszírozást remélő alternatív és magánszínházak
sora jelent meg. Ez a tendencia a színházi struktúra újbóli átalakulását előle¬
gezi. A repertoárral és szerződtetett társulattal rendelkező kőszínházi modell
# MNLOL XIX-I-4-aaa MM Aczél György miniszterhelyettes általános iratok 50. d. 62. tét.
5. MNL OL MSZMP Tudományos és Kulturális o. 288. f. 33./1958. 12. őe.