OCR
274 s III. Magánszínház-ellenes érvelés és gyakorlat bánhegyesről Acsai József a Tartuffe előadása után megírta a színháznak, hogy a színház szereplése nyomán új kultúrgárda alakult községükben.[...] Kiss Klára egerbaktai tízéves, negyedik osztályos tanuló a Falu Színház előadásával kapcsolatban az általa írt, és elmondott verssel köszöntötte Egerbaktára érkező művészeinket. Végre eljött a nap, amit várva vártunk, Itt a Falu Színház Egerbaktán nálunk. Bezzeg ilyen csodát nem művelt itt Horthy Éjt nappallá téve kellett robotolni. És amit kitermelt véres verejtékünk, Nagy-úri asztalon fogyott el az étkünk. Számunkra nem jutott múltban csak a munka. Hej, ki gondolt volna szórakozásunkra. De fordult a kerék, s Rákosi pajtásunk Kopogtat véletek ajtónkon minálunk. Gyertek hát, kedvesek, játsszatok itt már most, Hozzátok közelebb hozzánk is a várost." Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála, majd Nagy Imre július 4-i miniszterelnöki kinevezése után jelentek csak meg a színházi irányítás dokumentumaiban a totális átpolitizálást bíráló vélemények. Ettől kezdve harc kezdődött Rákosi időlegesen háttérbe szorult hívei és az enyhítéseket fontolgató reformkommunistäk között. A következőkben azt tekintem át, hogy a szovjet mintára alakult, magát a magánszínházi szakmai szerveződésekkel szemben meghatározó Színház- és Filmművészeti Szövetségnek mennyire sikerült hatékonyabbá tenni a színházszakmai érdekvédelmet az 1950-1957-es időszakban. Azzal, hogy egy szervezetbe terelte a színházi és a filmes terület sokszor ellenérdekelt munkavállalóit, szervezetileg a Színművészeti és Filmművészeti Kamarára hasonlított. Pedig, ahogy láttuk, és ahogy arra a Kamara átszervezési kísérletei is rámutattak, színigazgatók és színészek arányos képviseletének hiányában a demokratikus döntéshozatal eleve lehetetlenné vált. 1950 után nem volt többé a BSZSZ-hez hasonló külön szervezete a fővárosi színigazgatóknak, akik reziliens szervezetük révén nemcsak 1920 és 1938 között bírtak jelentős befolyással a színházi élet alakulására, de még akkor is koordinálták a pesti színigazgatók közös fellépését, mikor a Kamara már átvette az irányítást. Kérdés, hogy a Színház- és Filmművészeti Szövetséget kik és milyen módszerekkel vezették, és e vezetők mekkora érdekérvényesítő erővel bírtak a szerve2 ~MNL OL 276. F. 89. cs. 399. Ge. 118-119.