Oldal 252 [252]
A Színművészeti és Filmművészeti Kamara (1939-1944) terveinek... « 251
Szembetűnő az elitváltás szándéka is: a fővárosi színházi élet irányításában
korábban legbefolyásosabb Budapesti Színigazgatók Szövetsége vezetőségé¬
ből senki nem került be a Kamara választmányába.? Az addig szabad pályá¬
nak minősülő színészet szabályozásában is szaporodtak az adminisztratív,
vallási, majd faji alapú korlátozó rendelkezések. A Magyar Színészet 1939.
május 18-i számában megjelent írás a második zsidótörvényt interpretálva
hangsúlyozza, hogy , zsidónak tekintendő személy ezek szerint igazgató, mű¬
vészeti titkár, rendező stb. egyáltalán nem lehet, még akkor sem, ha kamarai
tag az illető." A zsidónak minősülő alkalmazottak számát végül 6%-ban ma¬
ximálták. A Magyar Színészet rendszeresen közölt a Kamara-tagságon belüli
keresztény-zsidó arányszámról tudósító táblázatokat. Nyilvánosságra hozta,
hogy kit vettek fel a zsidó tagok névjegyzékébe: természetesként állítva be
a vallási, faji alapú korlátozást.
A színház új feladatát a társadalom , egységbe forrasztásában" látták. Né¬
meth Antal, aki 1935 és 1944 között a Nemzeti igazgatója volt így fogalma¬
zott: , A kultúra munkásainak feladata, hogy a szétzilált, különféle élet és
műveltségi osztályokra szaggatott nemzeti társadalmat a színház közös mű¬
vészi élményén keresztül új jövőt jelentő, de a múlttal szervesen összefüggő
nemzeti szellemben egyesítsék." 1950 után a kommunizmus felépítése lett
volna a társadalmat összekapcsoló közös feladat. Az utópikus célhoz azonban
mindkét esetben jogfosztó korlátozásokon át vezetett az út. Ezek végrehajt¬
hatóságát szolgálta a Kamara időszakában a tagokra háruló adminisztrációs
kötelezettség. A jelentkezőknek származásukat igazoló okmányokat kellett
beadni. A korszak szlogenje a Színházi átállítás volt. Újhelyi József e címet vi¬
selő írásában a korábbi pesti színigazgatók befolyásának megtöréseként üd¬
vözli az 1941. augusztusi, 6.020/1941. M. E. sz. a színházi vállalatokkal (üze¬
mekkel) kapcsolatos gazdasági kérdések tárgyában kiadott rendeletet, mely
végképp megakadályozta, hogy a zsidótörvények által kiszorított, évtizedes
gyakorlattal rendelkező színigazgatók, bizonyos üzleti konstrukciók révén
továbbra is befolyással bírjanak színházukra." Pedig szakértelmükre szükség
lett volna, hiszen a Kamara-vezetőség sokszor naiv elképzeléseinek a komp¬
lex problémákat produkáló színházi gyakorlattal való ütközése gyorsan vilá¬
gossa tette a radikalis reformelképzelések végrehajthatatlanságát, amit Kiss
Ferenc is belátni kényszerült:
A Budapesti Színigazgatók Szövetsége végrehajtó bizottságának tagjai az 1937. május 18-i tisztújítás
után: Roboz Imre, Wertheimer Elemér, dr. Bárdos Artúr, dr. Bródy Pál, Föld Aurél, Roboz Aladár,
Erdélyi Mihály, dr. Herman Richárd.
Galay Béla: i. m.
7 " Németh Antal: A százötvenéves magyar színészet, Magyar Színészet, II. évfolyam, 1940/11, 2.
Újhelyi József: i. m.