Oldal 235 [235]
Szakcsoport Összes Ebből zsidónak | % | Felvehetö: %
taglétszám: tekintendő:
III. 243 14 5,76 2 0,82
Művészeti
ügykezelők
IV. 149 8 5,37 5 3,36
Igazgatasi
ügykezelő
V. 646 35 5,42 6 0,94
Művészi 149 2 1,35 - 0,76
segédszemélyzet 795 37 4,65 6
Összesítve: 2586 126 4,87 21 0,81
Forrás: Magyar Színészet, II. évfolyam, 1940. 9, augusztus, 5.
A BSZSZ-tisztikar karikatúrán szereplő tagjai tehát kikerültek a társadalmi
nyilvánosságból. Kérdés, hogy hatósági- és sajtókapcsolataik révén meddig
őrizték meg háttérbefolyásukat, milyen jogi megoldásokat találtak az általuk
irányított, adott esetben finanszírozott magánszínházak ügyeinek befolyá¬
solására.
A remény egy különálló színigazgatói érdekképviselet visszaállítására
1940 májusában bukkant fel, mikor a hatóságok a szervezeti problémákkal
küzdő Kamara átalakítását tervezték. Erre reagálva a pesti magánszínházak
újonnan koncessziót nyert igazgatói -— Losonczy Dezső, az Andrássy- és Ma¬
gyar Színház igazgatója, Sereghy Andor, a Fővárosi Operettszínház igazgató¬
ja, Erdélyi Mihály, az Erzsébet-Józsefvárosi- és Kisfaludy Színház igazgatója,
Patkós György, a Belvárosi Színház igazgatója, Kőváry Gyula, a Pódium Ka¬
baré igazgatója, Harsányi Zsolt, a Víg- és Pesti Színház igazgatója — május
2-án előterjesztést küldtek az új vallás- és közoktatásügyi miniszternek, Hó¬
man Bálintnak.? A BSZSZ korábbi pontos Kamara-diagnózisára utal, hogy
az új igazgatók ugyanazt, sőt gyakran ugyanabban a megfogalmazásban kér¬
ték, mint az egykori színigazgatói tisztikar. Munkaadók és munkavállalók
arányos képviseletét a szervezetben, a színművészeti főosztályon belül a vi¬
déki és budapesti színészet ügyeinek szétválasztását. Megkérdőjelezték a Ka¬
mara döntéshozóinak színházgazdasági kompetenciáját, ezért az ügyvezetés
gazdasági problémáival, az alkalmazottak és munkaadók közti jogviszony
szabályozásával foglalkozó szakbizottságok létrehozását igényelték.
63 OSZK SZT lrattár BSZSZ iratai 223/3224.