Oldal 232 [232]
Színházi , átállítás" — a pesti magánszínházi mező önszabályozó... s 231
énekelnek?" az állami színházak vezetőivel: egyenrangúságukat, fontossá¬
gukat próbálja feltehetőleg nyomatékosítani. Németh Antallal, a Nemzeti,
és Márkus Lászlóval, az Opera igazgatójával való együttszerepeltetésük azt
sugallhatja: törvény ide vagy oda, a pesti színigazgatók maradnak. E kifelé
sugárzott magabiztossággal szemben a BSZSZ belső beszédében már kétség¬
beesés is érzékelhető. Az ügyvezető igazgató Komor Gyula egy 1938. szep¬
temberi feljegyzésben kommentálja a kamarai rendelet paragrafusait. Az
érzelmi reakciókat tükröző megfogalmazásokat kiemeltem:
»A Kollektív szerződés: Korlátozásokat tart fenn, amely végveszéllyel fenye¬
geti a színpad szabadságát, 5. Ijesztő büntető határozatok, 71. Éppoly veszé¬
lyes, mint a 69. A fegyelmi eljárás szakaszai tudálékosak és nem számolnak
a gyakorlati élettel, 100. és a következők: a felfüggesztési pontok elég ag¬
gasztók, de legrémesebb a 105., amelyben két hónapig terjedhető elzárással
fenyegeti meg az igazgatókat. A közigazgatási hatóság és a rendőrség bevo¬
nása rettenetes!"
Az általam kiemelt kifejezések is afelé mutatnak, hogy a színigazgatók mara¬
dék lojalitását a hatóságok iránt ezután már a félelem és az ismerős döntés¬
hozók valamiféle segítségében való reménykedés táplálja. Egy decemberi 7-i,
a kamarai felvételekkel kapcsolatos feljegyzésből kitűnően még mindig jogi
kompromisszumok lehetőségében reménykednek. , Amennyiben valamely
budapesti vállalkozó színigazgatót (bérlő igazgatót) a Kamara megalakulása
után sem vennék fel annak tagjai sorába, és a tagfelvételnek megtagadása
jogerőre emelkednék, folytathatja-e tevékenységét az illető, mint vállalkozó
abban az esetben, ha a színház ügyvezetésére kamarai tagot alkalmaz." Ef¬
féle megoldással próbálkozott a Vígszínház, mikor a vezérigazgató Roboz és
a művészeti igazgató Jób Dániel maguk mellé hirtelen kinevezték igazgató¬
nak a kor népszerű, állami kitüntetésekkel ékített szerzőjét, a zsidótörvények
által nem érintett Harsányi Zsoltot. E tényt - persze a feltételezhető valódi
indokot elhallgatva - több cikkben propagálta a Színházi Élet. A lap betiltása
előtti utolsó, 1938. november 19-i számában, a kinevezéssel foglalkozó egyik
írás alatt, egy teljes harmóniát és egyenrangúságot sugalló fotón az új igazga¬
tói trió is megjelenik.
5 OSZKSZT lrattár BSZSZ iratai 223/3122.
5 Uo.