Page 229 [229]
228 s II. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége
ség ellehetetlenülni látszik, miáltal Roboz eddigi -— sokszor eredményesnek
bizonyuló - alkalmazkodásra épülő kommunikációs taktikája is megkérdő¬
jeleződhet.
, Nagyságos Roboz Imre vezérigazgató úrnak
Kékes
Kedves Imre,
express-leveledet vettem és bárhogy is igyekszem újra elolvasni a rendeletet,
nem látom azt az optimizmust jogosultnak, amely leveledből kitűnik. A ja¬
vaslattal szemben a 12 hónap, a több színház feletti igazgatás és a szerep¬
visszaadás kivételével minden maradt a régiben, sőt - véleményem szerint
- az 5 osztályba sorolás például a 20-8096 arányt tekintve még súlyosabb,
mint az eredeti javaslatban volt. Nem látom a tényét annak, hogy a javas¬
lattétel medrébe terelődik a Kamara működése, mert a javaslattétel csak
frázis, tudtommal az eredeti javaslatban is így volt (nem tudok precízen
nyilatkozni, mert a javaslatot elvetted tőlem és nincs példányom). A fontos
intézkedések ugyanazok, amelyek a javaslatban voltak, kiveszi egyszerűen
az igazgató kezéből a színházvezetés lényegét és a Kamarára teszi. Nem tu¬
dom, hogy honnan veszed azt, hogy a kollektív szerződés megmarad? Ezt
a rendelet egyetlen pontjából sem látom, ellenben a megalakításra vonatko¬
zó rendeletből csak azt tudom megállapítani, hogy 1939. január 1-én életbe
lép a törvény. Egyébként minden újabb emlékiratot, etc. teljesen felesleges¬
nek tartok. Mert hogyha most, amikor módjuk volt, nem vették figyelembe
javaslatainkat, kevés remény van arra, hogy - amikor nagyobb nehézséget
okoz a változtatás - akkor figyelembe veszik. Vasárnap délután Maglódon
kaptam meg a javaslatot, mielőtt telefonon felhívtalak, átolvastam és hét¬
Jőn délelőtt tanulmányozás céljából Bárdosnak átadtam, aki velem teljesen
egy véleményen van. Hétfőn délben felhívtam dr. Fodort és kérdeztem, mit
szól ehhez, mire azt mondta, hogy még nem tud állást foglalni, mert még
nem tanulmányozta a rendeletet. Wertheimer Elemért és Bródyt is felhív¬
tam, akiket nem találtam, és akik hétfőn este visszahívtak azzal, hogy még
nem olvasták át a javaslatot. Ezek után úgy érzem, hogy kár volna itt min¬
den további tanácskozás. Őket nyilván nem érdekli annyira a kérdés, mint
bennünket, mert ma estig sem hívtak vissza. Mindenesetre este még egyszer
megkísérlek Wertheimerrel beszélni. Tegnap felhívott Kaufman a Marton
irodából azzal, hogy jöjjek át a jegyirodába a jövő évi szerződést megbeszél¬
ni. Természetszerűleg nem mentem. Ma délelőtt újra beszéltem Kaufman¬
nal, aki csodálkozott, hogy az ügyet nem óhajtottam elintézni, pedig ők az
összes többi színházzal - a Vígszínház kivételével - megegyeztek. Mondtam,
hogy szeretném a Te visszaérkezésedet megvárni. Egyébként sem találom
a jegyirodát alkalmasnak ilyen kérdés letárgyalására. Marton Böskével is