Page 227 [227]
OCR
226 s II. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége Úgy tudjuk, hogy e tiszteletteljes kérelmünkkel nem állunk egyedül, mert úgy a színészi, mint a filmérdekeltség, tehát az összes szakmabeli érdekeltek mindnyájan külön kamarát kívánnak. Ennek a kívánságnak gyakorlati jelentősége és oka van. Nem szorul ugyanis külön bizonyításra, hogy a színház és a film között éles érdekellentét van és egymásnak konkurensei. A vidéki színészet válságát elsősorban a film, főleg a hangosfilm elterjedése idézte elő, ami a fővárosi színházakra is sok hátrányt jelent. Nézetünk szerint az egymástól teljesen független és önálló két kamara, mindegyik a saját érdekképviseleti feladata körében és céljai megvalósítása tekintetében eredményesebben dolgozhatna, és mindkettőnek az adminisztrációja gyorsabban működne. Az a körülmény, hogy az előadási tervezet szerint a közös kamarának két egymástól különálló színművészeti és filmművészeti főosztálya van, a nehézségeket nem küszöböli ki, mert a hiba éppen abban jelentkezik, hogy a legfőbb vezetés közös. Így egyes tisztikari állásokat nem említve, közös az elnök, közös a főtitkár és közösek egyes intézmények, mint pl. a fegyelmi bíróság. A két szakma között fennálló érdekellentét folytán a kamarai elnök és a kamarai főtitkár sokszor igen kényes helyzetbe kerülhetnek. Azonkívül az a körülmény, hogy a közös elnök és a közös főtitkár, sőt a közös főügyész ügykörébe az előadói tervezet sokirányú, rendkívüli elfoglaltságot jelentő tennivalókat utal, az adminisztrációt feltétlenül késlelteti, mert feltehető, hogy mindkét főosztály, mindegyik a saját érdekkörében, nagy munkát fog kifejteni. A közös fegyelmi bíróság aligha fog megfelelően fungálni, mert hiszen megtörténhetik, hogy a fegyelmi bíróságban filmember fog ítélkezni speciális színházi ügyben és viszont. Joggal tartunk tőle, hogy a tervezett kamara nem váltja be a hozzá fűzött reményeket éppen a két szakmának egy közös kamarába történő besorozása folytán. IV. Mély tisztelettel javasoljuk, hogy amennyiben önálló színművészeti kamara állíttatnék fel, úgy ezen önálló kamara keretében, ha pedig a tervezet szerinti konstrukció tartatnék fent, úgy a színművészeti főosztály keretében külön fővárosi és külön vidéki alosztály létesíttessék. E javaslatunkat célszerűségi szempontok indokolják. Ugyanis a fővárosi és a vidéki színészet külön utakon fejlődött és mindegyiknek más az üzleti és a művészi alkata. A vidéki színészetet a legtöbb helyen ingyen színházhelyiség, esetleg fűtés és világítás, sőt szubvenció támogatja. Működését a fővárosétól eltérő helyi statútumok szabályozzák. Művészi munkája - nehéz helyzete iránti teljes elismerésünk mellett - sokkal kevesebb önállóságot követel, mint a fővárosi színházaké, melynek műsorát, a siker szelekciójával egyszerűen átveheti. A fővárosi színházaknak tehát sokkal alkotóbb a tevékenysége és az alkotáshoz nagyobb önállóság és szabadság kell. A legtöbb fővárosi
