Oldal 225 [225]
224 s II. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége
magántőke tartja fenn. A színházak olyan vállalkozások, amelyek amellett,
hogy nemzeti és kulturális célokat szolgálnak, a befektetett tőkét gyümöl¬
csöztetni kívánják. Minthogy az állami színházaknak sem célja a szubven¬
ción felül való ráfizetés, hanem ellenkezőleg, anyagi eredmény elérése, a ma¬
gánszínházaknál sem perhorreszkálható ez a törekvés. E természetes cél
folytán a színházaknak éspedig úgy az állami, mint a magánszínházaknak
- hasonlóan, mint bármely más haszonszerzésre alakult vállalkozásnak ¬
megvannak az üzleti törvényei, amelyek figyelmen kívül hagyása, vagy kor¬
látozása a vállalatot esetleg romlásba is vihetik. Szem előtt kell tehát tartani
azt, hogy a kiadásra kerülő rendelet az 1938. XV. t. c. rendelkezéseinek teljes
respektálása mellett, a lehetőségig mellőzze az olyan intézkedéseket, melyek
a jelentős tőkebefektetést igénylő színházi vállalkozások életlehetőségeinek
akár közvetlen, akár közvetett kihatás útján való csökkentésére nem kívá¬
natos mértékben alkalmasak, vagy művészi fejlődésük feltételeit túlságosan
korlátozzák. Különösen ez utóbbi tekintetben kell a színházvezetés szabad¬
ságát a lehetőségig biztosítani. A hatósági korlátozó intézkedések általában
csökkentik a vállalkozási kedvet. Az előadói tervezet a jelenlegi állapottal
szemben sok korlátozást rejt magában, különösen abban a vonatkozásban,
ahol a munkaviszony és a munkaadó, valamint a munkavállaló közötti
egyensúly érinthető.
Észrevételeinkben igyekszünk rámutatni arra, hogyan gondoljuk a ma¬
gánvállalkozás vitális szempontjait összhangzásba hozni a korlátozást je¬
lentő törvényes intézkedésekkel.
II. A létesítendő Színművészeti és Filmművészeti Kamara az első olyan
intézmény, amelyben a munkaadók és a munkavállalók együttesen foglal¬
nak helyet és a Kamara mindkét csoport egységes érdekképviselete lenne.
- Az eddigi belföldi kamarai rendszerekben, így az ügyvédi, orvosi, mérnöki
kamarákban nincsenek együtt a munkaadók és munkavállalók. Az ügyvé¬
di kamarában nincsenek bent, mint kamarai tagok, az ügyvédjelöltek, az
irodai alkalmazottak; az orvosi kamarában nincsenek bent az assziszten¬
sek, műtősök, ápolók stb.; a mérnöki kamarában nincsenek bent a rajzolók
vagy más mérnöki irodai alkalmazottak, - hanem csak maguk az illető fog¬
lalkozási ág diplomás gyakorlói. E kamarákból tehát annak folytán, hogy
azokban csak egyforma jogállású személyek foglalnak helyet, voltaképpen
hiányzana a súrlódási felület. Mégis, a gyakorlat azt mutatja, hogy a bár
egyforma képesítésű, de valójában különböző vérmérsékletű és világnézettel
bíró tagok a kamarai életben felmerülő kérdésekben egymással sokszor éles
ellentétbe kerülnek, és akár előre megszervezett pártok, akár a szuggesztí¬
vebb hatású felszólalók indítványai folytán az egész karra kötelező olyan
határozatokat hoznak, amelyek nem szolgálják a kar jól felfogott érdekeit.
- Mennyivel inkább lehetséges lesz ez a jelen előadói tervezet szerint felál¬