Seite 213 [213]
212 s II. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége
„A színházi szabályrendeletnek hivatása a színház fogalmi körének megha¬
tározása, az igazgatói (vállalkozói) művészi, szerzői és segédszemélyzeti el¬
lentétes érdekeknek igazságos összeegyeztetése, végül a vállalkozás művészi
szintjének és anyagi megalapozottságának a lehetőség szerinti intézményes
biztosítása." A majdani Kamara célkitűzéseit némileg előlegező tervről ki¬
kérik a színjátszásban érintett szövetségek véleményét. A BSZSZ-tisztikar
március 24-én érvek sorával utasítja el akezdeményezést. Kétségüket fejezik
ki először is, hogy , bármely szabályrendelet üdvös eredményt érhet-e el oly
kényes és bonyolult terület megbolygatásával, amilyen éppen a színház." Az
indokként felhozott színházi válságot az általános gazdasági krízis részének
tartják, a pesti magánszínházi helyzetet pedig nemzetközi összehasonlítás¬
ban elfogadhatónak ítélik:
„konszolidaltabbak meg mindig a budapesti viszonyok, mint pl. a bécsiek,
ahol sokkal több színház van bezárva, mint ahány működik [...] Ugyanez
áll a Budapestnél sokkal gazdagabb nyugati metropolisokra, nem is szólva
a hatalmas méretű és óriási forgalmú fővárosról, New Yorkról, ahol a szín¬
házi épületek több mint fele részében ez idő szerint sincs előadás."
A témában a polgármesteri XIV. ügyosztály május 11-én ankétot rendezett,
majd, talán a BSZSZ érvei hatására is, a szabályrendelet ötlete elhalt. Egyes
elemei ugyanakkor felbukkantak később a Kamara által bevezetett szabályo¬
zásban. A Kamara véleményem szerinti másik inspirálója, a Budapest-vidék
ellentét is felbukkan már 1936-ban is, mégpedig a vidéki színigazgatók pesti
direktorok elleni panaszában. Ifj. Báró Wlassics Gyula helyettes államtitkár
1936. május 28-i BSZSZ-nek címzett leveléből kiderül: a vidéki színigazgatók
hatósági segítséget várnak, mert - állításuk szerint - a fővárosban színre ke¬
rülő újdonságokat, még ötvenedik előadásuk után sem engedik át a fővárosi
színházak a vidékieknek." A minisztériumban a BSZSZ, a Magyar Színpa¬
di Szerzők Egyesülete és az Országos Színészegyesület részvételével június
9-én értekezletet tartanak, melyen megegyezés születik. Hozzászólásában
ugyanakkor Roboz figyelmeztet: , ez még nem oldja meg a vidéki színészet
válságát." "
1936-ban még többségben voltak a hatóságokkal való együttműködés po¬
zitív példái. A bécsi színházi kongresszus ügyében ifj. báró Wlassics Gyula
invitálta a BSZSZ-vezetőséget a május 27-i, a Vallás- és Közoktatásügyi Mi¬
5 OSZK SZT Irattár BSZSZ iratai 221/2815.
4. Uo.
5 Uo.
6 OSZK SZT Irattär BSZSZ iratai 221/2845.
7 Uo.