OCR
202 s II. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége Az 1931-ben, jelentős állami segítséggel meginduló magyar hangosfilmgyártás gyorsan növekvő, sikeres szórakoztató iparággá fejlődött. A BSZSZ 1931-es anyagaiban már nem volt központi téma a hangosfilm konkurenciája. Roboz a gazdasági válság hullámai ellenére megmaradt a Vígszínház vezérigazgatói posztján. (Azt csak 1938 őszén, a zsidótörvények hatására vette át tőle Harsányi Zsolt.) S mint a legstabilabb (amerikai) pénzügyi háttérrel rendelkező pesti színigazgató, egészen az 1941. szeptember 28-i közgyűlésig Roboz maradt a BSZSZ elnöke is." Roboz élete a nyilvánosság előtt zajlott. A Vígszínház vezérigazgatójaként és a Budapesti Színigazgatók Szövetsége elnökeként gyakran szerepelt, a pesti kozmopolita elit tagja volt. Két meghatározó esemény tekintetében azonban legendákra vagyunk utalva. Egyfelől: hogyan és miért választották a Vígszínház igazgatójának? Másfelől: mikor és milyen körülmények között halt meg? Az elitből való kiszorulásáról tudósít egy 1939. januári képviselő házi felszólalás, melyben Meizler Károly tudni véli, hogy Roboz Párizsban vett lakást és odaköltözött." Mivel sokáig munkakapcsolatban volt a Párizsban is filmstúdióval rendelkező Paramounttal, ez nem lenne valószínűtlen. (A Zukor Adolfhoz szintén közel álló Incze Sándor a Színházi Élet betiltása után 1938-ban az USA-ba költözött.) Roboz Imre azonban - akárcsak testvére, Aladár - Budapesten maradt. A Magyar Országos Tudósító 1941. április 19-i számában a Nagyobb építkezések a fővárosban-rovatban említi, hogy Roboz és birtoktársai a XII. kerületben, a Városmajor utcában háromemeletes bérházat építtetnek. Lánya visszaemlékezéséből úgy tudjuk, hogy a német megszállást követően Roboz egyedül bujkált. Lánya, Zsuzsi - akit a haború után Roboz húgának, Ilusnak a férje, Földes Lajos, a Universal Picture európai elnöke Párizsban, majd Roboz ifjúkori filmes kollégája, Korda Sándor filmrendező Londonban taníttatott - neves portréfestő lett Angliában. A munkásságának szentelt kötetben ő úgy emlékezik, hogy míg őt és anyját Harsányi Zsolt barátnője bújtatta, addig apja az egykori vígszínházi színésznő, Makay Margit lakásának szekrényében rejtőzött." Ellentmondó visszaemlékezések szólnak arról, honnan hová igyekezett Roboz, amikor az utcán a nyilasok agyonlőtték. A háború vége után felesége kerestette, de nyomát "2 Magyar Balint: i. m. 441. 13 OSZK SZT Irattär BSZSZ iratai, 30 d. “4 Meizler Károly felszólalása a képviselőház 1939. január 25-i ülésén: , A színházi és közgazdasági életben meglehetősen magas pozíciókban elhelyezkedett egyes férfiak máris megkezdték a kivándorlást, önmaguknak és vagyonuknak a határon túlra síbolását. Először új honfoglalás céljából háztűznézőbe mentek ki külföldre, majd odakint jól érezvén magukat, le is telepedtek. Roboz Imre, a Vígszínház igazgatója máról holnapra lakást bérelt Párizsban és Ben Blumenthal vállalatában helyezkedett el, exisztenciát teremtett magának; a Színházi Élet tulajdonosa, Incze Sándor ugyancsak külföldre költözött." Az országgyűlés képviselőházának 366. ülése, 1939. január 25, szerda, 454. 5 Taylor, John Russel: Roboz: a painters paradox. Lords Wood, David Messum Fine Art, 2005, 15.