Page 195 [195]
OCR
194 s II. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége hogy a székesfőváros tanácsa döntése alapján január 1-től a premierszínházak és beszélő színházak a bruttó bevétel 690-át fizetik vigalmi adóként. Tehát az új technológiára beruházni kénytelen mozik bérlői eleve a színházakra kiszabott vigalmi adó dupláját fizették. A forgalmazókat is extra terhek sújtották. A Filnművészeti évkönyv tájékoztat az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság által gyakorolt filmcenzúra szabályairól. Az engedélyokiratért és a méterenként ellenőrzött filmért fizetni kellett, sürgősség esetén dupla díjat. Az 1929. június 28-án kiadott rendelet szerint azonban , a külföldön gyártott mozgóképek minden métere (cenzúraméter) után a mindenkori vizsgálati díjon felül, 20 fillér pótdíjat kell a Filmipari Alap javára fizetni." Ezt 1930ban tovább emelték, a hangos (szinkronizált) és beszélő filmek esetében 40 fillérre. A külföldi hangosfilmmel járó költségek tehát magasak voltak. Castiglione Henriknek, a Corso mozi igazgatójának a Filmkultúrában megjelent tanulmányából kiderül, hogy a hangosfilm megjelenése a fővárosban nem hozott üzleti fellendülést. Pesten 1930-ban a világháború előtti 108 mozi helyett csak 77 működött. Ezek befogadóképessége azonban nőtt, 1928-ban 87 színháznak 36.167, 1930-ban a 77 mozgónak még valamivel több ülőhelye is volt." Az eladott belépőjegyek száma ugyanakkor 1927-től folyamatosan csökkent (1927: 12.496.000; 1928: 10.987.000; 1929: 9.953.000; 1930: 7.664.000)." Ennek következtében 1928-hoz viszonyitva 40%-kal, 1929-hez viszonyítva 2396-kal csökkent a filmszínházak jövedelme. E számokbál világos, hogy nem a hangosfilmek csábították el a nézőket a színházlátogatástól. Az elnök és a nemzetközi filmipar A BSZSZ hivatali utat preferáló, voltaképpen eredménytelen válságkezelési stratégiáját értékelve érdemes rámutatni egy furcsaságra. A szövetség egyetlen ügyiratában sem említődött, hogy elnökük, Roboz Imre 1930 májusában, pont a külföldi hangosfilmek elleni harc idején, milyen közeli munkakapcsolatba került az egyik legnagyobb tőkeerejű amerikai filmkonszernnel, a Paramounttal. Az egyik olyan külföldi filmvállalattal, melynek hangosfilmjei ellen a BSZSZ a korábbiakban részletezett lobbiharcát vívta. Elgondolkodtató, hogy Roboznak a korabeli sajtóban bőven taglalt megbízatása, valamint a hozzá kapcsolódó, a politikai és gazdasági elit köreiben bonyolódó 76 " Lajta Andor (szerk.): Filmművészeti évkönyv. Budapest, Szerző Kiadása, 1930, 117. 7 Castiglione Henrik: A mozgéképszinhäzak viszonyai az új népszámlálás tükrében, Filmkultúra, 4. évfolyam, 1931/5. 2. 78 Uo., 3.
