Oldal 195 [195]
194 s II. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége
hogy a székesfőváros tanácsa döntése alapján január 1-től a premierszínhá¬
zak és beszélő színházak a bruttó bevétel 690-át fizetik vigalmi adóként. Tehát
az új technológiára beruházni kénytelen mozik bérlői eleve a színházakra
kiszabott vigalmi adó dupláját fizették. A forgalmazókat is extra terhek súj¬
tották. A Filnművészeti évkönyv tájékoztat az Országos Mozgóképvizsgáló
Bizottság által gyakorolt filmcenzúra szabályairól. Az engedélyokiratért és
a méterenként ellenőrzött filmért fizetni kellett, sürgősség esetén dupla díjat.
Az 1929. június 28-án kiadott rendelet szerint azonban , a külföldön gyártott
mozgóképek minden métere (cenzúraméter) után a mindenkori vizsgálati
díjon felül, 20 fillér pótdíjat kell a Filmipari Alap javára fizetni." Ezt 1930¬
ban tovább emelték, a hangos (szinkronizált) és beszélő filmek esetében 40
fillérre. A külföldi hangosfilmmel járó költségek tehát magasak voltak.
Castiglione Henriknek, a Corso mozi igazgatójának a Filmkultúrában
megjelent tanulmányából kiderül, hogy a hangosfilm megjelenése a fővá¬
rosban nem hozott üzleti fellendülést. Pesten 1930-ban a világháború előtti
108 mozi helyett csak 77 működött. Ezek befogadóképessége azonban nőtt,
1928-ban 87 színháznak 36.167, 1930-ban a 77 mozgónak még valamivel
több ülőhelye is volt." Az eladott belépőjegyek száma ugyanakkor 1927-től
folyamatosan csökkent (1927: 12.496.000; 1928: 10.987.000; 1929: 9.953.000;
1930: 7.664.000)." Ennek következtében 1928-hoz viszonyitva 40%-kal,
1929-hez viszonyítva 2396-kal csökkent a filmszínházak jövedelme. E szá¬
mokbál világos, hogy nem a hangosfilmek csábították el a nézőket a színház¬
látogatástól.
Az elnök és a nemzetközi filmipar
A BSZSZ hivatali utat preferáló, voltaképpen eredménytelen válságkezelési
stratégiáját értékelve érdemes rámutatni egy furcsaságra. A szövetség egyet¬
len ügyiratában sem említődött, hogy elnökük, Roboz Imre 1930 májusában,
pont a külföldi hangosfilmek elleni harc idején, milyen közeli munkakap¬
csolatba került az egyik legnagyobb tőkeerejű amerikai filmkonszernnel, a
Paramounttal. Az egyik olyan külföldi filmvállalattal, melynek hangosfilm¬
jei ellen a BSZSZ a korábbiakban részletezett lobbiharcát vívta. Elgondol¬
kodtató, hogy Roboznak a korabeli sajtóban bőven taglalt megbízatása, va¬
lamint a hozzá kapcsolódó, a politikai és gazdasági elit köreiben bonyolódó
76 " Lajta Andor (szerk.): Filmművészeti évkönyv. Budapest, Szerző Kiadása, 1930, 117.
7 Castiglione Henrik: A mozgéképszinhäzak viszonyai az új népszámlálás tükrében, Filmkultúra, 4.
évfolyam, 1931/5. 2.
78 Uo., 3.