Oldal 190 [190]
OCR
Az , idegen nyelvű beszélőfilm" szerepe a pesti magánszínházak válságában « 189 vember 19-i kérvényében a Kilences Bizottság már nyíltan helyteleníti Sipőcz érvelését: , A Méltóságod határozatában említett körülmény, hogy a vigalmi adó céladó, mert hozadéka szegényügyi és népjóléti célokra fordítandó, semmiképp nem támogatja ennek az adónak azt a hatását, hogy előmozdítja színházak katasztrófáját, színészek nyomorát és működési alkalmak elvonását a magyar színpadi szerzőktől." E kérvényben először emlegetik fel a Városi Színháznak operaelőadások színrevitelére adott támogatást: »A székesfőváros vezetősége évi több százezer pengő áldozattal tartja fenn a Városi Színházat, nyilván attól a belátástól indíttatva, hogy a fővárosnak, mint közületnek a magyar színházi kultúrával szemben kötelezettségei vannak. De ha az egyik oldalon ezt belátja és ennek konzekvenciái elől nem is tér ki, vajon szabad-e olyan polgárait, akik a maguk erejéből, de annak végső megfeszítésével is alig bírják vállalataikat fenntartani, támogatás helyett külön, speciális adóval büntetni." Határozata visszavonására kérik a polgármestert. (A 2400 személyes Városi Színház működéséhez a Fővárosi Tanács évi 150.000 pengő szubvencióval járult hozzá, elsősorban a zenekar fenntartása érdekében. Ellentételezésként a színház köteles volt évadonként 120 operaelőadást tartani. Az 1930-ra jellemző keresletcsökkenésre utal, hogy a színügyi bizottság március 11-i ülésén Sebestyén Géza, a Városi igazgatója kérelmezte az operaelőadások alóli felmentést, mivel emiatti hiánya elérte a 175.000 pengőt. Még a szubvencióról is hajlandó lett volna lemondani.") A Kilences Bizottság Scitovszky Béla belügyminiszternek címzett kérvényében sem restelli már az állami színházak támogatottságát szembeállítani a magánszínházak nehéz helyzetével: , Az állam az Operaház és a Nemzeti Színház fenntartására évenként körülbelül kétmillió pengőt, a főváros pedig évi több százezer pengőt áldoz a Városi Színházra." Egyes pesti színházak pénzügyi helyzetének tényleges súlyosbodását jelzi, hogy a Városi Színházban november 7-én sztrájkolnak az alkalmazottak, mert az igazgató nem tud gázsit fizetni." A november 24-i összes ülés egybehívását pedig azért kívánta Wertheimer Elemér, mert a főváros végrehajtót akar ültetni a színházak pénztárába a vigalmi adó befizetésének elmaradása miatt. Roboz ebben az ügyben is kiegyezést javasol: , mindenki igyekezzék a vigalmi adóhátralékot törleszteni. Az egyéni eljárás ebben a tekintetben 3» OSZK SZT Irattar BSZSZ iratai 215/2075. 54 Uo. 5 Fővárosi Közlöny 1930. 23. szám, 747. 56 OSZK SZT Irattár BSZSZ iratai 215/2075. 7 OSZK SZT Irattar BSZSZ iratai 215/2118.
