Oldal 189 [189]
OCR
188 s II. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége BSZSZ-elnök és színigazgató Roboz Imre kommün alatt vállalt szerepe sem volt jelentéktelen, hiszen az újjászervezett filmközpontban a gazdasági osztályt vezette." A Kilences Bizottság újabb, Klebelsbergnek címzett október 14-i kérvényének hangneme, Roboz instrukcióit követve már óvatosan számonkérő. A színházak nyújtotta nemzeti kulturális szolgálatra hivatkozik: ,ha már vállaljuk az itthoni általános szegénység ellen folytatott harcot, legalább ne kelljen ráadásul az idegen nyelv és idegen tőke félelmes ereje ellen is harcolnunk." Az írás őszintébb abban is, hogy rámutat: , hiba volna azon bajok között, amelyekre lehetséges orvoslást is találni, az idegen nyelvű hangosfilmek versenyét legelső helyre tenni." Heltai Jenő javaslatára jelzik, tekintettel vannak a külpolitikai szempontokra is: , nem gondolunk tehát arra, hogy az idegen nyelvű hangosfilmeket erőszakos intézkedések után teljesen kitiltsák az ország területről." A kérvény a magánszínházakat a nemzeti és fővárosi kultúra elismert intézményeiként, bérlőiket, igazgatóikat tekintélyes kulturális/gazdasági tényezőkként kívánja láttatni. A székesfőváros és a kormány oldaláról ellentmondó válaszok érkeznek. Október 21-én Sipőcz Jenő polgármester az új adóösszeget megállapító határozatban elutasítja a vigalmi adó eltörlésére vonatkozó kérést." Klebelsberg újra reményt nyújtó október 31-i levelében viszont azt írja: , a kérést magamévá téve a vigalmi adó eltörlése iránt Budapest-székesfőváros Tanácsához újólagos leiratot intéztem." Ráadásul kinevezi dr. Fülei-Szántó Endre miniszteri osztálytanácsost központi színművészeti előadóvá, ami azt jelenti, hogy lesz a magánszínházaknak is képviselete a kultuszminisztériumban. A november 7-i BSZSZ-összes ülés jegyzőkönyvében utóbbit Roboz , már beadványaink egyik eredményeként" tekinti. Klebelsberg támogatására hivatkozva felülvizsgáltatná a polgármesterrel álláspontját."? Erre vonatkozó no16 "A Markó-utcai járásbíróság épületében levő , filmközpontban" most nagy élénk és intenzív munka folyik. Átszervezték az egész magyar filmszakmát, kezdve a filmtermelés bonyolult kérdéseiről a filmek forgalomba való hozataláig. Nehéz, emberfeletti munka volt az egész filmszakmát egy táborba hozni, egy kézbe összpontosítani. De ami a burzsoá világban még gondolatban sem volt lehetséges, azt a proletárállam erélye és fegyelmezettsége napok alatt megcsinálta. Paulik Béla politikai megbízottnak és munkatársainak éjjel-nappali munkájába került, míg ezt a nagy művet összehozták. [...)] A filmszakma eddigi legfőbb vezetői a következő osztályokat vezetik: Korda Sándor a filmtermelési osztályt, Roboz Imre a gazdasági osztályt, Radó István a szocializálási osztályt, Várnai István a propagandaosztályt, Ágotai Béla a pedagógiai osztályt, Vajda László és Balogh Béla a művészeti ügyeket, a felvételi üzemosztályt Balogh Béláné és Bátori Béla, a szcenikai osztályt pedig Farkas Jenő József. Lajta Andor: A magyar filmművészet reneszánsza. Színházi Élet, 8. évfolyam, 1919/15. 20. #7 OSZKSZT lrattár BSZSZ iratai 215/2107. Uo. * Uo. 5. OSZK SZT Irattár BSZSZ iratai 215/2075. * Uo. 5 OSZK SZT Irattar BSZSZ iratai 215/2117.
