Page 186 [186]
Az , idegen nyelvű beszélőfilm" szerepe a pesti magánszínházak válságában e 185
felvevőgép megvásárlásáról."" Dr. Molnár Dezső azt javasolja, kérjék egy
a magánszínházakkal foglalkozó minisztériumi tisztviselő kinevezését,
hiszen ,a belügyminisztériumban kitűnően szervezett ügyosztálya van a
moziknak." A tüntetésnek indult demonstráció , eredménye" egy a minisz¬
terelnökhöz intézett távirat lesz. Az érdekvédelmi törekvések iránya tehát
továbbra is a politikai elit, akormányzó réteg: , A visszásságokat tudomására
kell hoznunk g.r. Bethlen Istvan miniszterelndknek. »Felkialtasok: A kor¬
manyzonak!« Az ő útján a kormányzónak. Meggyőződésem, hogy ezekről
nem tud." Nem kanyarodott tehát ellenzéki irányba a polgári, értelmiségi
középosztály tagjait tömörítő színházi szakma tiltakozása.
Erre utal az alábbi jegyzőkönyv is, mely a filmügyben kiküldött vegyesbi¬
zottság ülésén készült 1930. október 1-én. Ritka alkalom, hogy beleláthatunk
a színpadi szerző, színész és színigazgató szervezetek vezetőinek nem hivata¬
a BSZSZ irattára számára készültek, nem valószínű, hogy az abban leírtakat
lényegesen manipulálták volna. Érzékelhető a szövegből a döntéshozatal di¬
namikája, az eltérő érdekek megfogalmazásának stílusa, de a kompromisz¬
szumra, megegyezésre való törekvés is a filmiparral. (Különösen tanulságos,
ha ezt a tárgyalási stílust az 1945 utáni színházi szövetségi gyűlések jegyző¬
könyveivel hasonlítjuk össze, melyek e kötet további fejezeteiben olvashatók.)
,Jelen vannak: A Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete részéről Harsányi
Zsolt és Földes Imre, a Budapesti Színészek Szövetsége részéről dr. Molnár
Dezső, a Budapesti Színigazgatók Szövetsége részéről Roboz Imre, Lázár
Ödön és dr. Komor Gyula ügyvezető igazgató.
Harsányi Zsolt jelzi, hogy ha nem is lehetett jelen az előző napi nagy
értekezleten, időközben minden részletet megtudott.
Dr. Molnár Dezső rekapitulálja a történteket. Utal a mutatkozó, de
csak látszólagos érdekellentétekre. A színházak tehermentesítést kívánnak.
A magyar filmgyártás nem érdekli őket.
Roboz Imre: Ezt nem mondtuk, hiszen Amerikában Shuberték, akik
színigazgatók, nagy filmgyárat alapítanak. Másrészt filmesek színházakat
létesítenek.
Dr. Molnár Dezső: Minket elsősorban a magyar filmgyártás érdekel. In¬
kább hajlandók vagyunk a kollektív szerződésben nagyobb kedvezményeket
adni.
* Lajta Andor: A tizéves magyar hangosfilm 1931-1941. Budapest, Szerző Kiadäsa, 1942, 14.
a OSZKSZT lrattár BSZSZ iratai 215/2105.
#8 Uo.